23656. lajstromszámú szabadalom • Kötőfonaltartó
- 2 -hengerben a (14) kar gátló hatása következtében föllépő heves lökéseket elkerüljük, a (15) kar dörzskapcsolás útján a tengellyel összeköttetésben áll. A rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál ezen kapcsolás két nemezkorongból áll, melyek között a (15) kar egyik vége foglal helyet és melyek egy (16) rúgós gyűrű segélyével a tartó fenekéhez szoríttatnak. Ha egy kötőfonálgombolyagot a (3) tartályba helyezünk, akkor a gombolyag külső végét pl. (17) kapocs segélyével a tartó oldalfalához erősítjük, belső végét pedig (18) lyukon, majd (19) lyukon és a (12 13) karikákon átvezetjük. A gombolyagnak a (3) tartóban való' elhelyezésénél arra kell ügyelnünk, hogy a (61) rúgó feszítve legyen. A (11) súly úgy van meghatározva, hogy meghatározott hosszúságú, pl. a (13) karikától két méternyire lefüggő kötőfonalat tartson egyensúlyban. Ha a föltüntetett foganatosítási alaknál a kötőfonal ezen része nincsen két méter hosszúságú, akkor a mérlegrúd a (11) súly segélyével a (14) kart a teljes vonallal kihúzott helyzetben tartja, mi mellett ezen kar a (15) kar hatási körében áll. A (3) hengert tehát a (61) rúgó nem forgathatja. Ha azonban a (13) karikáról lelógó fonal hosszabb két méternél, akkor a (14) kar a pontozva jelölt helyzetben tartatik, mikor is a (14) kar nincsen a (15) kar hatáskörében; a (3) henger a (61) rúgó által forgattatik, minek következtében a kihúzott szál mindaddig főlgombolyodik, míg a (11) súly a karikáról lefiiggő kötőfonal súlyát nem ellensúlyozza. Azon czélból, hogy a (11) súly által egyensúlyban tartandó darab hosszát szabályozhassuk, a (9) mérlegrúdon eltolható (20) súly van elrendezve. Ha a (3) tartályban lévő gombolyagot teljesen fölhasználtuk, akkor annak a (1.7) kapocsban lévő végét az új gombolyag belső végével összekötjük és az új gombolyag külső végét tesszük a (17) kapocsba, mire a készülék további használatra kész. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kötőfonaltartó, a kötőfonalgombolyagot körülvevő rugóval forgatott hengerrel, melynek palástjára a henger forgása közben a kötőfonal fölcsavartatik, jellemezve az egyik végén terhelt (9) mérlegkar elrendezése által, mely mérlegkar (13) karikával ellátott másik végéről a hengerből kihúzott kötőfonal lecsüng és a mely (9) mérlegkar egy (14) függélyes karral van fölszerelve, melynek szabadon lengő vége a forgóhenger tengelyére erősített (15) kart mindaddig el nem éri, azaz a hengert mindaddig szabadon forogni hagyja, míg a mérlegrúd (13) karikával ellátott végéről lecsüngő kötőfonal súlya a mérlegrúd terhelt felét egyensúlyban tartja; azonban mihelyt a mérlegrúd (13) karikával ellátott vége a lecsüngő kötőfonal súlyának kisebbedése következtében fölemelkedik, a (14) kar a henger tengelyére erősített (15) karba ütközik és ez által a henger forgását és a kötőfonal további behúzását megakadályozza azon czélból, hogy a nagyon kihúzott kötőfonalat bizonyos határig visszahúzza. 2. Az 1. alatt igényelt kötőfonaltartó mérlegrúdján egy eltolható (20) súly elrendezése azon czélból, hogy ezen súly eltolása által a be nem húzandó kötőfonal hosszát szabályozzuk. 3. Az 1. alatt igényelt kötő fonaltartónál azon elrendezés, mely szerint a henger tengelyére szerelt (15) kart a tengellyel dörzskapcsolás köti össze, azon czélból, hogy a henger fékezését erős lökések nélkül eszközölhessük. (1 rajzlap melléklettel.) PALLM RÉSZVÉNY TÁflőASÁO NYOMDÁM tUOAPMTÉft.
