23632. lajstromszámú szabadalom • Gép fali ékek előállítására

Megjelent 1902. évi márczius lió 3-án. MAGY. í KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 28682. szám. XV/d. OSZTÁLY. Gép fali ékek előállítására. LITZ HERMANN AUGUST MECHANIKUS ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 4-ike. Jelen találmány tárgyát egy faliékeknek fémsávokból, például laposvasból való előállítására szolgáló gép képezi, melynek egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra a 3. ábra x—x vonala szerinti metszete, a 2. ábra z—z vonala szerinti metszete; a 3. ábra és 4. ábra a gép két különböző munka állásának fölülnézete; az 5. ábra a gép által előállítandó éket mutat nagyobbított léptékben; a 6. és 7. ábra részleteket mutat nagyobbított léptékben. A gép (a) állványa egy két oldalt nyitott hengeralakú köpeny, mely egy (b) talplemez és egy (c) fejlemez által van lezárva. A talplemezben és a fejlemezben, valamint egy a köpenyhez hozzáöntött (d) haránttartón az (e) főtengely van ágyazva, mely (f) csigahajtással mozgatható. Az (e) tengely a (g) tárcsát hordja, mely a múködőalkatrészek mozgatására szolgál. Ezek a (c) fejlemezen vannak elrendezve ós állanak egy az (i) haránttartóra erősített háromszögletű (h) tövisből, egy (k) lemezből és két (11) és (ml) fogaskerekekkel ellátott (1) és (m) sajtolórészből, egy (b) kölyüből és (q) ós (r) sajtolópofákból. A háromszögletű (h) tövis az (i) haránttartó által föl és le mozgatható, mely a (g) tárcsa köpenyfölületén elrendezett (gl) görbe pályán van vezetve. A (k) lemez egy a (g) tárcsát (g2) görbe pályán vezetett (s) emeltyű mozgatja. Az (1) és (m) sajtoló részek mozgásukat a (g) tárcsán lévő (g3) peczektől nyerik, a (p) kölyű pedig, valamint a (q) és (r) pofák önműködő mozgással bírnak. A gép működése a következő: A (k) lemez és a háromszögletű (h) tövis közé egy bizonyos hosszúságú (y) fémsávot tolunk, mindaddig, míg a sáv a (c) fejlemezen lévő ütközőbe nem ütközik (3. ábra, a gép nyugalmi, vagy kezdeti helyzete). Ha már most a (g) sín, tehát a (g3) peczek is elmozdul, úgy ez utóbbi az (1) sajtolórész (12) (2. és 3. ábra) karjához fekszik és ezt a nyíl irányában (6. és 3. ábra) (első állás) elfordítja, mindaddig, míg az (12) kar a 3. ábrán pontvonalazva föltüntetett helyzetbe nem kerül (g3 peczek második helyzete). Minthogy az (1) sajtolórész és a(g) peczek forgáspontja nem konczentrikusak, ennélfogva az utóbbi az (1) sajtolórészhez viszonyított excentrikus mozgásánál fogva az (12) karon végígcsúszik és ezt elfordítja,