23626. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légnyomásos fék
— 3 -A 8. ábra a 6. ábrán látható szekrény oldalnézete, részben metszete. A 9. ábra a fődugattyú és szelepszekrény felőli előlnézet, részben metszet. A 10. ábra a 6. ábra alsó részén át vett hosszanti metszet. A 11. ábra egy oly redukcziós szelep metszete, mely automatikus légnyomásos fékeknél jön alkalmazásba és mely a levegőnek a főtartályból a csővezetékekbe való átáramlására és a csővezetékben állandó nyomás megtartására szolgál. A 12—16. ábrák részletrajzok. Az alábbiakban mindenekelőtt az 1. és 2. ábrán látható szelepek közötti különbséget írjuk le. Mindkettő gyors működésű szelep. Ismeretes, hogy a gyors működésű szelepek két osztályba sorozhatok, melyek közül az első csoportot az jellemzi, hogy a szelep a fékszerkezet működését akkor, mikor a fékeket gyorsan és erélyesen kell működtetni, az által, hogy a levegő kiáramlását gyorsítja, ugyancsak gyorsabbá teszi, míg a másik csoportba tartozó szelepnél a fékszerkezetet a szelep mozgásaitól függetlenül működtethetjük. Az 1. ábrán látható szerkezetnél a fékszerkezet működése teljesen független a szelepnek a működést előidéző elmozdulásának nagyságától és a szelep mindig egyenlő elmozdulást végez, tekintet nélkül arra, hogy a fékeket normális módon vagy gyorsan és erélyesen akarjuk-e meghúzni. A 2. ábrán látható szerkezetnél azonban a fékszerkezet működésének sebessége a szelep előző mozgásától függ, minthogy a közönséges üzemfékezésnél a szelep löketének csak egy részét teszi meg, az egészet pedig csak a gyors és erélyes vészfékezésnél. Az 1. ábrán látható szerkezetet az (1) fő-és (2) mellékszekrény alkotja. A funkcziós szelep ismeretes módon a (4) dugattyúból, az (5) tolattyúból, a (6) tolattyúrúgóból és a (7) szeleptestből áll, mely utóbbi az (5) tolattyúban lévő csatornát zárja. A (4) dugattyú a (8) kamra (9) vezetékében vezetődik és az X. ábrán látható állásánál a (8) kamra fölső bal részében lévő (10) beáramló I nyílást szabaddá teszi, úgy hogy a segédtartályba levegő áramolhatik. A (9) vezetékben elrendezett egy vagy több (11) furat a (8) kamra és egy a (9) vezeték körül futó (12) csatorna között létesít összeköttetést és az a czélja, hogy a segédtartályba a fékek meghúzása alatt is bocsáthassunk levegőt. A (12) csatornából egy (13) csatorna vezet a (14) szelepen át a segéd tartályhoz. A (14) szelepet a (15) súly szorítja fészkéhez. Az (5) tolattyú egy a (16) kamrát képező (17) vezetékben mozog, melynek mellső része a fölcsavart (18) süveggel van elzárva. A (17) vezeték alsó részén három (19, 20 és 21) furat van elrendezve, melyek közül a (19) furat a (26) csatornán át a fékhengerhez, a (20) furat a szabadba és a (21) furat rendszerint egy (22) csatornába vezet. Az (5) tolattyú alsó részén a (24) kivágással van ellátva, mely a (19 és 20) furatok útján a fékhengert, illetve a (26) csatornát a külső légköri levegővel köti össze. A (19, 20 és 21) furatok és a (24) vájat a 3. ábrán is láthatók. Az (1) szekrény fölső részében a (30) diafragma és két (31, 32) szelep látható, melyek közül az utóbbit a (33) rúgó szorítja fészkére. A (30) diafragma egyik oldala a (34) kamrában uralkodó nyomásnak van kitéve, melybe a sűrített levegőt a rendszerint a vezetékcsövekkel összeköttetésben álló (35) csatornán át bocsátjuk be. A diafragma jobb oldalához a (36) dugattyú támaszkodik, melynek rúdját a (38) szekrényben a (37) spirális rúgó fogja körül, eme rúgó feszültségét az eltolható (39) süveggel szabályozhatjuk. Ez utóbbit a (40) tok födi le (2. ábra). A (31) szelep (41) orsója a (42) tömítő szelenczén jár át. A (31) és (32) szelepek három csatornát nyitnak, illetve zárnak. Az első (90) csatorna a (91) kamrába vezet, mely a (92) csatorna, a (22) furat és (21) furat útján a (16) szelepkamrával közlekedik. A második (93) csatorna ugyancsak a (16) kamrába vezet, a harmadik (94) csatorna pedig a (13) csatornába torkollik, mely, mint már említettük, a segédtartálylyal közlekedik, A (60) szájrész a fékveze-