23623. lajstromszámú szabadalom • Kétkerekű automobil
íyeket a (31) hajlékony tengelyek a (2) ten- | gelyre erősített (33) tartókra ágyazott füg- I gélyes (32) tengelyekkel kötik össze, melyek a fölső végükre ékelt (34) kúpkerekek segélyével az (1) kerekek agyára erősített (35) kúpkerekeket hajtják. A kerekek agyára még a (36) fékek vannak alkalmazva, melyek az alább leírandó módon a (37) emelővel működtethetők. A leírt részek működése a következő: Előre- vagy hátramenés a (19) kézikerék forgatása által idézhető elő, úgy hogy a (16) kapcsolás a (13) vagy (14) kerékkel kapcsolja a (15) tengelyt, mi által a (20—28) frikcziós kapcsolás, (29 31 és 32) tengelyek végül a (34 35) kúpkerekek közvetítésével a kocsi (1) kerekei az egyik vagy másik irányban tehát előre vagy hátra fognak mozgattatni. A kormányzó és sebességváltoztató szerkezet befolyásolása az ülés előtt lévő (38) lábnyugtatóról történik. Ezen ugyanis a (39) cső van megerősítve, melyben a (41) kettős fogantyúval ellátott 40 tengely foroghat. A (40) tengelyt emelni és helyzetében a (43) fogaiba kapaszkodó (42) kilinccsel rögzíteni lehet, mely kilincset a kocsivezető jobb lába alatt elrendezett (44) lábítóval ki lehet emelni a fogakból (3. ábra). A (39) csőben elrendezett (45) rúgó a (40) rúdat állandóan emelni, vagyis normális helyzetébe juttatni igyekszik. A (40) tengely végén a (46) emelő van megerősítve (3. ábra), melyhez a (49 50 és 51) csigákon vezetett (47 48) lánczok vagy kábelek egyik vége van erősítve, míg ezek másik vége a (20—28) kapcsolásokat és (30) fékeket működtető (25) emelőkhöz van erősítve. Rendes körülmények között a (26) rúgók a frikcziós kapcsolásokat zárva tartják, úgy hogy a (28) részek ugyanazon sebességgel forognak, mint a (20) részek. Ha azonban pl. jobbra akarunk fordulni, úgy a (41)kormányrudat jobbra fordítjuk, mi által a (47) láncz meghúzása következtében a (25) emelő a (20—28) tengelykötést fokozatosan oldja. A (25) emelők az (52) vonórúd segélyével az (53) emelőre is hatnak és a (30) féket | meghúzzák (4. ábra), úgy hogy a tengely-' l kötés oldása és a fékezés által az oldott kapcsolásnak megfelelő (1) kerék sebessége csökkentetik, a mi által a kocsi fordulni fog. A kocsi sebességének a teljesről a megállásig való lefokozására, a (40) rudat a (39) csőbe toljuk, mi által a (47) és (48) lánczok egyszerre oldják mindkét oldalon a tengelykötéseket és működtetik a fékeket, úgy hogy ha a rudat hosszabb ideig tartjuk benyomva, a kocsi meg is áll. Biztonsági fékek gyanánt az (1) kerekek agyán alkalmazott (36) fékek szolgálnak, melyek a (37) emelőkhöz kötött (54) lánczok segélyével működtetnek (7. ábra). Ezen lánczok a transzverzális (56) tengelyekre erősített (55) karokkal vannak összekötve, mely tengely közepe felé az (57) karral van ellátva, melyet az (59) csigán átvezetett (58) láncz a kocsivezető bal lábánál elrendezett (61) lábító segélyével működtetett (60) emelővel köt össze (3. ábra). Az (1) kerekeknek a (34 35) kúpkerekek segélyével való hajtása által a kocsi himbálása elkerültetik és ennek stabilitása biztosíttatik, miután a kocsi tömege által keletkező elevenerő a fogaskerekeknek a mozgás értelmében föllépő reakcziója által ellensúlyoztatik. Ha fémküllőkkel ellátott kereket használunk, úgy a küllők a következőképen szereltetnek be: Mindegyik küllő vastagodásban végződik, melyhez egy kívül csavarmenetezett hüvely támaszkodik, a melyeket a kerékkoszorú és agy megfelelő csavarmenetezett furataiba csavarhatunk, mi által a küllőket erősen rögzíthetjük és azok feszültségét a kivánt fokra szabályozhatjuk. A (30) és (36) fékek a (62) aczélkábelekből állanak, melyek horgok segélyével vannak a fékeket működtető emelők tengelyéhez erősítve; a (62) kábelek a belső oldalán (65) bőr vagy hasonló anyagból álló darabkákkal ellátott (64) aczélszalagot fogják körül és azután a (66) hengert megkerülve a féket működtető emelővel kapcsoltatnak össze. Ezen fékszerkezet hatása mindkét irány-