23596. lajstromszámú szabadalom • Síkfödém jobb- és baloldalt alkalmazható üreges téglákból

Megjelent 1902. évi február lió 22-én. MAGY. m KIR SZABADALMI J|Sh HIVATAL szabadalmi leírás 2B596. szám. VIJI/a. OSZTÁLY. Síkfödém jobb- és baloldalt alkalmazható üreges téglákból. TERRAN0VA-INDUSXRIE C. A. KAPFERER & SCHLEUNING CZÉG MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 22-ike. Üreges téglákból álló síkfödémeknél ki- j vánatos, hogy az üreges téglákban elrendezett hidak, a mennyire lehetséges, a zárkőről a vállkőre átvitt boltozatnyomást fölfogják. Erre törekedtek az eddig ismeretes szerkezetek. Eme szerkezeteknek már most részben az a hátrányuk, hogy a vállkőtöl és a zárókőtől eltekintve, mindkét oldalon több, de legalább két kőkeresztmetszet volt szükséges és pedig tetemes fesztávolságoknál meglehetősen nagy keresztmetszetek. A téglák nagysága részben megnehezíti azoknak a szalagsajtókban való előállítását, tehát a tégláknak egyedüli tekintetbe jövő gyári előállítását. Ezt a hátrányt a találmányunk tárgya egyszerű, statikailag megközelítően helyes, gyakorlati módon küszöböli ki. A középen konczentrált vagy egyenletes megterhelés, a boltozat önsúlya okozta terheléstől eltekintve, az 1, ábrán látható nyomásvonalakat eredményezi és pedig a középen konczentrált megterhelésnél az (a a a) vonalat, az egyenletes megterhelésnél pedig az (a b a b a) vonalat. Más szóval, mindegyik kő rézsútos, vagyis a vízszintes felé hajló irányban szoríttatik | a szomszédos kőre és így ajánlatos, ha eme rézsútos nyomásra rézsútos, a nyomó iránnyal körülbelül párhuzamos (s) hidak által megfelelő reakcziót fejtünk ki. Ennek a kivitele képezi a jelen találmány tárgyát. Az 1. ábra az ily téglákból összeállított boltozatnál föllépő nyomásvonalakat láttatja a középen konczentrált és egyenletesen elosztott terhelés esetében. A hidak, melyeknek iránya előnyösen e két határ között fekszik, oly szélesek, hogy a híd középpontján átmenő, a két (x) és (y) határiránynyal párhuzamos egyenesek a híd magrészén belül maradnak. Mennél inkább tesz eleget a hídelrendezés ezeknek a föltételeknek, annál jobban felel az meg czéljának. Egyetlen egy híd (1. 4. ábrát) is megfelel a czélnak. Nem változtat a dolgon az, hogy a nyomásvonalak nem mindenütt, sőt általában csak véletlenül esnek össze a hidakkal. A nyomást főként a nyomásvonalakkal szomszédos hidak fogják fölfogni, mely czélra, különösen ha a hajlításra igénybe vett (z) szakasz (3. ábra) nem túlságosan rövid, a híd és a tégla fala között levő szögletet nem képezzük ki élesen, mi a nyomásnak a tégla faláról a hídra való átvitelét megkönnyíti.