23596. lajstromszámú szabadalom • Síkfödém jobb- és baloldalt alkalmazható üreges téglákból

Megjelent 1902. évi február lió 22-én. MAGY. m KIR SZABADALMI J|Sh HIVATAL szabadalmi leírás 2B596. szám. VIJI/a. OSZTÁLY. Síkfödém jobb- és baloldalt alkalmazható üreges téglákból. TERRAN0VA-INDUSXRIE C. A. KAPFERER & SCHLEUNING CZÉG MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 22-ike. Üreges téglákból álló síkfödémeknél ki- j vánatos, hogy az üreges téglákban elren­dezett hidak, a mennyire lehetséges, a zár­kőről a vállkőre átvitt boltozatnyomást föl­fogják. Erre törekedtek az eddig ismeretes szerkezetek. Eme szerkezeteknek már most részben az a hátrányuk, hogy a vállkőtöl és a zárókő­től eltekintve, mindkét oldalon több, de leg­alább két kőkeresztmetszet volt szükséges és pedig tetemes fesztávolságoknál megle­hetősen nagy keresztmetszetek. A téglák nagysága részben megnehezíti azoknak a szalagsajtókban való előállítását, tehát a tégláknak egyedüli tekintetbe jövő gyári előállítását. Ezt a hátrányt a találmányunk tárgya egyszerű, statikailag megközelítően helyes, gyakorlati módon küszöböli ki. A középen konczentrált vagy egyenletes megterhelés, a boltozat önsúlya okozta ter­heléstől eltekintve, az 1, ábrán látható nyomásvonalakat eredményezi és pedig a középen konczentrált megterhelésnél az (a a a) vonalat, az egyenletes megterhelés­nél pedig az (a b a b a) vonalat. Más szóval, mindegyik kő rézsútos, vagyis a vízszintes felé hajló irányban szoríttatik | a szomszédos kőre és így ajánlatos, ha eme rézsútos nyomásra rézsútos, a nyomó iránnyal körülbelül párhuzamos (s) hidak által megfelelő reakcziót fejtünk ki. Ennek a kivitele képezi a jelen találmány tárgyát. Az 1. ábra az ily téglákból összeállított boltozatnál föllépő nyomásvonalakat láttatja a középen konczentrált és egyenletesen el­osztott terhelés esetében. A hidak, melyek­nek iránya előnyösen e két határ között fekszik, oly szélesek, hogy a híd közép­pontján átmenő, a két (x) és (y) határirány­nyal párhuzamos egyenesek a híd magré­szén belül maradnak. Mennél inkább tesz eleget a hídelrendezés ezeknek a föltéte­leknek, annál jobban felel az meg czéljá­nak. Egyetlen egy híd (1. 4. ábrát) is meg­felel a czélnak. Nem változtat a dolgon az, hogy a nyomásvonalak nem mindenütt, sőt általában csak véletlenül esnek össze a hi­dakkal. A nyomást főként a nyomásvona­lakkal szomszédos hidak fogják fölfogni, mely czélra, különösen ha a hajlításra igénybe vett (z) szakasz (3. ábra) nem túl­ságosan rövid, a híd és a tégla fala között levő szögletet nem képezzük ki élesen, mi a nyomásnak a tégla faláról a hídra való átvitelét megkönnyíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom