23584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak közel theoretikus levegőmennyiséggel való elégetésére
— 2 — bevezetett, csekély levegőmennyiséggel, tűzálló téglákkal kifalazott és berakott inelegakkumulátor gyanánt szolgáló térben elégetjük, hogy lehetőleg magas bomlási és elégési hőmérsékletet állandóan tartsunk fönn. Ezen kombináczió által lehetséges köze- j lítőleg theoretikus mennyiségű elégési levegőt használni, miután a végre gázalakban elégetendő tüzelőanyagok a melegakkumulátor téglarácsozatában a levegővel teljesen és bensőleg keverednek és tökéletes elégést eredményeznek. A csekély légfölösleg következtében az elégési hőmérséklet igen magas és a melegakkumulátor falazatára konczentráltatik. miután boltozata rossz melegvezető burkolata folytán a kisugárzást megakadályozza. Ezen helyen tehát a nehéz szénhydrogének, melyek különben füst, illetve korom alakjában leválnak ugyancsak a teljes bomlásukhoz szükséges hőmérsékletre találnak, miáltal könynyebb vegyületekre bomlanak és minden nehézség nélkül a már előbb keletkezett éghető gázokkal együtt, külön bevezetett előmelegített levegővel elégnek. A fönti föltételekkel épült tüzelés gyakorlati üzemének eredménye, hogy az elégés majdnem a theoretikus légmennyiséggel ment végbe; a füstgázok átlagos összetétele : 17-4% C03 , 1'3°/b CO, 0'36°/o 0 és 8O'94°/0 N, a mihez még 7-l volumszázalék elégés által keletkezett vízgőz járult. A berendezés részletei a mellékelt rajzon vannak föltüntetve. A tüzelőteret lehetőleg mélyen alkalmazott rostély által ösmert módon a fölső (a) gázosító térre és az alsó (b) hamutérre osztjuk. A szokásos módon egymás mögött elrendezett három - négy rostélyszakasz első, a (g) tüzelőajtóhoz legközelebb eső, része ösmert módon a (c) tömör lap által helyettesíthető. A tüzelőanyagot az anyag minőségének megfelelő, azonban lehetőleg magas rétegben rétegezzük a rostélyra és vízgőzzel telített vagy finomra porlasztott vízzel kevert levegővel, a generátortüzelésből ösmert módon vízgázzá gázosítjuk el. Ezen levegő és vízbevezetés a rajzon a (h) hamuajtón légmentesen átvezetett (i) fúvóka által van föltüntetve, azonban a gőzzel telített levegőt a tüzelés légvonata, külső nyomás alkalmazása nélkül is beszívhatja. A tüzelőanyag rétege fölött tehát rendes üzem mellett a száraz desztilláczió által képzőj dött szénhidrogénekből és az elgázosításból keletkező vízgázból kevert nitrogénben szegény fűtőgáz képződik, melynek körülbelül 50°/o"i l éghető gázokból áll. Az (e) lángpad mögött a külön (o) légbevezetésen át lehetőleg jól előmelegített elégési levegő áramlik be kiszámított mennyiségben, melylyel a fűtőgázok szénoxyddá és vízgőzzé égnek el, mi mellett az előálló magas hőmérséklet folytán a (k) meleggyüjtő erősen fölmelegszik. Ezen térben a még el nem égett nehéz szénhydrogének fölbomlanak és a füstgázokkal magukkal rántott szónrészecskékkel együtt elégnek. A légvonat növelésére ösmert módon motorikus erőt is alkalmazhatunk, melyhez szükséges energiát a füstgázok távozó melegéből nyergetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szilárd tüzelőanyagoknak közel theoretikus levegőmennyiséggel való elégetésére, jellemezve az által, hogy a tüzelőanyagot finomra elosztott vízzel, vagy vízgőzzel kevert levegővel való elgázosítás czéljából magas rétegben helyezzük a rostélyra, továbbá hogy a frissen táplált tüzelőanyag a gázosítás előtt ez utóbbi folyamat alkalmával fejlődő meleg által száraz desztillácziót szenved. Végül hogy az említett száraz desztilláczió és a gázosítás alkalmával keletkezett éghető gázok egy meleggyüjtő gyanánt tűzálló téglákkal kirakott és beboltozott térben külön bevezetett, pontosan meghatározott mennyiségű levegővel égettetnek el. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás keresztülvitelére szolgáló tüzelőberendezés, jellemezve az által, hogy a (c) desztilláló tér és a (d) elgázosító tér közvetlenül egymásután a hőgyüjtő gyanánt kiképezett (k) elégési tér közvetlen közelében vannak elrendezve. (1 rajzlap melléklettel.) "•ALLAS KÉSZ-YTÁRS ASÁc; NYOMDÁJA RUDAP1ETB*
