23567. lajstromszámú szabadalom • Újítás a Northrop szövőszékek csévetárán

Megjelent 15)02. ovi február hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL szabadalmi llikas 28567. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Újítás a Northrop szövőszékek csévetárán. ISAAC MAUTNER & SOHN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésónok napja 1901 szeptember hó 7-ike. Az ismert Northrop szövőszékeknél a for­gatható csévetáron készletben lévő és ave­télőkbe sorba bevezetendő vetülékcsévék két tárcsa között vannak megfogva, melyek közül az egyik tárcsa a fémorsó vagy fa­cséve lábát, a másik tárcsa pedig lapos­rugók segélyével a végét tartja. Fémorsók alkalmazása ezen szövőszékek­nél gazdasági szempontból előnyösebb, a mely orsókra azután a fonógyárból szál­lított kopszok az alkalmazási helyen föl­dugatnak. Mivel azonban ezen orsók vékonyak és aránylag éles hegyben végződnek, azért a lapos rúgók a orsókat gyakran nem tart­ják elég szilárdan, hogy azoknak a cséve­tárból való akaratlan kiugrását biztonság- í gal megakadályozzák. A jelen találmány tárgyát képező újítás ezen hátrányt kiküszöböli. E czélból az orsóvégeket tartó lapos rugók szabad végü­kön egy hosszrovatékkal vannak ellátva, mely egy valamivel mélyebb teknőszerű be­mélyedésben végződik, úgy hogy az orsó vége az orsónak a tárba való behelyezésé­nél a rovatékon végig csúszva, végre a teknőszerű bemélyedésbe lép és abban biz­tos támaszt talál. A Northrop szövőszéknek ily lapos rugók­kal ellátott orsótára a mellékelt rajz 1. ábrájában nézetben és részben függé­lyes hosszmetszetben van föltüntetve; a 2. ábra a lapos rugók egyikének perspek­tiv nézetét tünteti föl. (a) a (b) orsótárnak a szövőszék kere­tére erősített tartója, a melyben a szoká­sos, peremkivágásokkal ellátott (c) lap van behelyezve. Ez utóbbi egy másik párhuza­mos (d) lappal mereven van összekötve, úgy hogy mindkét tárcsának együtt kell forognia. Az (f) lapos rugók körben a (d) tárcsán sugarasan vannak megerősítve, melyeknek szabad, kihajlított végei egy-egy sekély rö­vid (g) hosszrovatékkal vannak ellátva, mely utóbbiak a valamivel mélyebb bemé­lyedésekben végződnek. A kopszoknak a szokásos módon hasíték által rúgóssá tett (i) orsókra való rátolása után, azoknak (j) lábát a (c) tárcsa egy­egy kimetszésébe helyezzük és erre a sza­bad orsó véget az (f) rúgó kihajlását okozó nyomás által a (g) rovaték hosszában a (h) mélyedésbe hozzuk, melyben az szilárdan megfogatik és akaratlan kiugrásban meg­gátoltatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom