23562. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép

- i -lete ellenmunkafölüietül szolgál és ennek megfelelően van kiképezve. Az említett be- és elvezető csatornák már most vagy magában a (2) testben vagy pedig a (3) köpenyben rendezhetők el, előnyös azonban azokat a gép helytálló részében elrendezni. A föltüntetett foganatosítási példában az utóbbi elrendezés választatott, a hol is az átlósan szemben fekvő (4) bevezető csatornák (1. ábra) és az ugyancsak átlósan szemben álló (5) elvezető csatornák a (3) köpenyben vannak kiképezve. A bevezető csatornák a 3. ábrán látható módon alsó végükön (6)-nál (3. ábra), az elvezető csatornák ellenben fölső í végükön (7)-nél (2. ábra) el vannak zárva. . A csatornák a köpenybe be vannak öntve : vagy abban más módon kiképezve, esetleg ; fokozatosan is átmehetnek a munkafölüle- ! tekbe. Könnyen belátható már most, hogy a (8) tölcséren át föltöltött aprítandó anyag csak a (4) bevezető csatornákba jut és azokból, minthogy alsó végük el van zárva, nem távozhatik el közvetlenül. Az anyag tehát a forgó (2) test által tovamenesztetik, a (3) köpeny és a (2) test között megőröltetik, szétmorzsoltatik vagy összezúzatik és aprított állapotban az alul nyitott (5) csatornákba vezettetik, a honnan akadálytalanul elhagyja a gépet. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alak csak annyiban tér el az imént ismertetettől, hogy ennél a (2) test és a (3) köpeny kúposán vannak kiképezve és hogy a (4 5) csatornák a köpeny alkotóján végig vannak kiképezve. A (4) és (5) csatornák alsó, illetőleg fölső végeinek elzárására az 5. és 6. ábrában külön föltüntetett (9) és (10) gyűrűk szolgálnak, melyek közül az első a (3) köpeny fölső homlokoldalán, a (10) gyűrű pedig a köpeny alsó homlokoldalán, van elrendezve. A (9) gyűrű átlósan szemben fekvő (14) vájatokkal, a (10) gyűrű pedig ugyanolyan (15) vájatokkal van ellátva, a hol is ezen vájatok a (4) illetőleg (5) csatornák harántmetszetével congruens alakkal bírnak. A (9) és (10) gyűrűk egy tetszőleges, könnyen kikapcsolható rögzítő szerkezet segélyével akként erősíttetnek meg a (3) köpeny fölső, illetőleg alsó homlokfölületén, hogy a (9) gyűrű (14) vájatai a (4) bevezető csatornák fölső végeivel, a (10) gyűrű (15) vájatai ellenben az (5) elvezető csatornák alsó végeivel korrespondeálnak. Minthogy a (9) és (10) gyűrűk belső széleikkel a (3) köpeny munkafelületéig érnek, a (4) és (5) csatornák végei a megfelelő gyűrűk által teljesen ugyanazon módon födetnek be, mint a hogy ez az első foganatosítási alaknál magának a köpeny anyaga által történik. Ennek folytán a csatornák működése is teljesen olyan, mint az 1., 2. és 3. ábra szerinti gépnél. Az imént leírt födő gyűrűk elrendezése által még a következő előnyt érjük el. A (3) köpeny ugyanis, ha az ellenkezőről nem gondoskodunk, a (4 5) csatornák imént ismertetett elrendezése következtében egyoldalas elhasználásnak vannak kitéve, a mennyiben az egyes (4) bevezető csatornán át a munkapályába juttatott anyag a gépet már a következő (5) elvezető csatornán hagyja el és így az a munkapályán csak a (4)-től (5)-ig terjedő két negyeden halad át, míg a gép az (5)-től (4)-ig terjedő két negyedben üresen forog. A födő gyűrűk elrendezése által ezen hátrányt igen egyszerű módon szüntetjük be. Mihelyt ugyanis a (4) és (5) negyedek bizonyos mértékben el vannak használva, a födeleket 90°-kal elforgatjuk és pedig akként, hogy a (9) födél (14) vájatai az (5) csatorna végei fölé, a (10) födél (15) vájatai pedig a (4) csatorna végei alá jussanak. Minthogy már most a gyűrűk ezen beállítása által a (4) csatornák fölül, az (5) csatornák pedig alul vannak elzárva és ez által a bevezető csatornák elvezető csatornákká, az eredetileg elvezető csatornák pedig bevezetőkké válnak, a köpenynek (5)től (4)-ig terjedő, eddig használatlan részei végzik az aprítást és így valamennyi munkafölület teljes kihasználása van lehetővé téve. A beállítható födőgyűrűknek iménti el-