23554. lajstromszámú szabadalom • Szitáló- és osztályozógép vízszintes rázószitákkal

don lehetnek elrendezve és a szitálandó anyagot elrendezkedésök szerint vagy a j szitalöket irányában vagy ezen irányra merőlegesen mozgatják előre. Az 1 — 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (6) sziták és a (7) gyűjtő [ fenekek a szitalöket irányában több sza- ' kaszra vannak osztva. Ezen szakaszokban j a szitákon, ill. gyűjtő fenekeken a szitalöketre merőleges (8) betétek (3. ábra) vannak megerősítve, melyek derékszögű háromsziigü harántmetszettel bíró faléczekből állanak, melyek a háromszög egyik befogójának megfelelő lapjukkal fekszenek a szitán. ill. a gyűjtő feneken (1. ábra). Ezen betétek akként vannak elrendezve, hog}' az I egyik szakasznál a háromszög átfogójának ! megfelelő összes lapok a jobb, a szomszé- j dos szakasznál ellenben a bal oldalon fek- ; szenek. A sziták rázásánál a szitálandó anyag tehetetlensége következtében szintén mozgásba jön és a szitafölületeken, ill. gyűjtő fenekeken ide-oda csúszni iparkodik. A szitálandó anyagnak ezen mozgását azonban a (8) betétek csak az egyik irányban engedik meg, mivel a szitálandó anyag, mely a betétek rézsútos lapjain átcsúszik, visszamozgásában a betéteknek a szitafölületre merőlegen álló lapja által megakadályoztatik. Ezen oknál fokva a szitálandó anyag szakaszosan tovahaladó mozgásba jön és a szitaszekrények működése közben az alkalmasan elrendezett kibocsátó nyílás fölé halad, a mint azt a 3. ábrába berajzolt nyilak jelzik. A (8) betétek megfelelő elrendezése által a szitálandó anyagnak a szitalöketre merőleges irányú mozgást is kölcsönözhetünk. Ezen czélból a sziták szakaszait az 5. ábrában föltüntetfc módon a szitalöket irányára ] merőlegesen, a (8) betéteket ellenben rézsútosan rendezzük el. Könnyen belátható, hogy ezen elrendezésnél a szitálandó anyag a nyilakkal jelzett úton a löketirányra merőlegesen halad végig a szitákon. A 6. ábrában föltüntetett elrendezésnél a szitálandó anyag szintén a lökirányra merőlegesen mozgattatik. Ezen foganatosítási alaknál a léczalakú betétek helyett a derékszögű háromszög alakjával bíró (8) faékeket alkalmazzuk betétekíil, melyek a szakaszok falainak mindkét oldalán és a szitaszekrények homlokfalain vannak megerősítve, még pedig akként, hogy az egyik szakasznál az összes betétek átfogói a bal a szomszédos szakasznál ellenben a jobb oldalon feküsznek. Ezen foganatosítási alaknál a szitálandó anyag tovahaladó mozgását az 5. ábrában föltüntetett elrendezéssel ellentétben a betétek rézsútos oldalai okozzák, melyek az anyagot a nyilakkal jelzett irányban fokozatosan a kibocsátó nyílás felé terelik. A 7. és 8. ábrákban föltüntetett, a sziták tisztántartására szolgáló tisztító anyagot folytonosan alulról fölfelé szállító szerkezet működési módja szintén azon reakczión alapszik, mely a sziták rázó mozgásánál a tisztító anyag tehetetlensége folytán bekövetkezik. A szitaszekrény homlokfala és az ezzel párhuzamos fal között lévő rekeszben a lépcsőszerűen egymás fölött elrendezett (9) lapátok (8. ábra) vannak megerősítve, melyek meghajlított végeikkel akként vannak egymásba illesztve, hogy a tisztító anyag mindegyik lapátról akadálytalanul a legközelebbi magasabb lapátba vethető, azonban egy magasabban fekvő lapátról sohasem csúszhat!k egy mélyebben fekvőbe. A szitának a (11) nyíl irányában (8. ábra) ható löketénél ugyanis az anyag tehetetlensége következtében a jobb oldal felé emelkedő lapátokon fölfelé vettetik, a lapátok fölső meghajlított végén ívet ír le és a közvetlen magasabban fekvő, lapátra esik. Az ellenkező irányú löketnél az ugyanezen lapátokon lévő tisztító anyag lefelé csúszik ugyan, a mélyebben fekvő lapátba azonban nem eshetik, mivel a lapátnak meghajlított első végénél megakad, ill. visszavettetik. A legalsó szitánál kibocsátott tisztító anyag tehát a (9) lapátok által fölfelé vezettetik, újból a legfölső szitára jut és ily módon a gépet ismét átjárja. A hasznavehetetlenné váló tisztító anyagot a húzó zsineg-