23538. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzveszedelemből való mentésre
A vastest közepén az árboczállvány van ! elrendezve, mely egy helytálló (6) csőből j és egy ezt lazán körülvevő és e körül, esetleg golyós csapágyon forgatható (8) állványból áll. A körülbelül egy emeletmagasságú (6) cső fölső végén a vele szilárdan összekötött vagy vele egy darabban készült (9) karmantyút hordja, mely több egymástól egyenlő távolságban elrendezett hosszanti (10) hornyokkal van ellátva. Ezen végigmenő (10) hornyokon kívül (l1 ) hornyon vannak elrendezve, melyek fölülről lefelé a karmantyúnak körűibe1 ^! csak 2 /s részét mennek végig. A (6) csőbe egy valamhel hosszabb (12) cső van behelyezve, melyn>k külső átmérője a (9) karmantyú belst átmérőjével egyenlő, úgy hogy a (12) cső pontosan vezetődik a (9) karmantyúban. A (12) csövön a nem végigmenő U) hoszszanti bordák vannak elrendezve, meivek a (9) karmantyúnak végigmenő (10) hosszanti hornyaiba kapaszkodnak (5. és 8. ábra). Ha már most a (12) csövet a (6) csőbö. kihúzzuk, akkor a (13) bordák végigcsúsznak a (10) hornyokban a nélkül, hogy a (12) cső a (6) csőben elforoghatna. Mihelyt azonban a (.13) bordák a (10) hornyokat elhagyják, a (12) cső szabadon elforoghat. Ha már most az utóbbit úgy forgatjuk, hogy (13) bordái a (9) karmantyúnak nem végigmenő (11) hornyaiba kapaszkodhatnak, akkor a (12) cső álló helyzetében rögzíttetik. A (12) csőben, ép úgy, mint a (6) csőben egy (14) cso van elrendezve, mely ugyancsak körülbelül egy emeletnyi magas és így, mint azt már a leírás kezdetén említtetük, annyi (12 14 ...) csövet rendezhetünk el egymásban, mint a hány emeletmagasságot érjen el a teljesen kihúzott, illetve fölállított árbocz. Ezen teleszkópszerűen egymásba tolt csövek utolsója vagyis a legkisebb átmérőjű egy könnyen elhelyezhető, forgatható (15) kart hord, melynek szabad végén a (16) kötélcsiga foglal helyet. A legbelső csőben forgathatóan elrendezett (17) karhordó fölső vége ugyancsak egy (18) kötélcsigával van ellátva. A (15) kar hátrafelé meg van hosszabbítva és a kötél vezetésére szolgáló (19) fül gyanánt van kiképezve. A (20) kötél egyik végével a tetszőleges szerkezetű (22) emelőgép (21) kötéldobján van megerősítve, másik végén pedig a tetszőleges nagyságú és alakú (23) kosarat hordja. A (22) emelőgép a (6) cső körül forgatliiil/U V^-V í v Cbü J megerősítve. Az állványon azonkívül a (24) fogaskerékmű van elrendezve, melynek (25) fogasrúdjai körülbelől emeletnyi magasak, egymásnak diametrálisan szemben fekvők és a (8) forgó állványon függélyes (26) hornyokban vezetődnek. Eme (25) fogasrudak szabad fölső vége, melynek az a föladata, hogy a (12 14...) csöveket emelje, vagy sülyessze, hüvelyalakú (26) fejeket hord, melyekben a megemelendő (12 14) csövekhez radiálisan álló (27) peczkek vannak ágyazva. Ezek a (27) peczkek a (26) fejekben elrendezett (28) tekercsrúgók által állandóan i. (12 14) csövekhez szoríttatnak, melyeknek (2.N feje meghatározott helyeken sugárirányú furatokkal vannak ellátva. Ezen (27) peczkek külső végei a fogasrudak (i6) fejein forgathatóan elrendezett (31) szögű velőkkel vannak csuklósan összekötve és ezfcszögemelők szabad végei lefelé vezető (32) . úzóközegeket hordanak, melyeknek segély ével a (27) záró peczkek a helyes időben kikapcsolhatók. A (8) árboczá 'vány alúl egy (33) fogkoszorút hord, mt'lyel egy külön (35) forgattyú hajtómű (3' > fogaskereke kapcsolódik. Ha már most ezt a (35) forgattyút vagy kézi kereket egyik vag • másik irányban forgatjuk, akkor az árboczan együtt a (22 és 24) emelőgépek, valamint a (27 28 31 és 32) zárómű is a helytálló (6) cső körül az egyik vagy másik irányban forgattatik. A mentőberendezés használatánál mindennekelőtt az árboczállványt az esetben, ha
