23504. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági kapcsolás vasúti járműveknek ideiglenes összekapcsolására

— 3 — akasztás alkalmával a horog emeltessék vagy sülyesztessék és a megtörtént kapcsolás után függélyes állást foglalhasson el. Ezen horog a járművek összeütközése alkalmával magától emelkedik föl és saját súlya alatt kapcsolódik bele a kengyelnek (6) pallójába, vagy pedig esetleg egy ezen czélra külön alkalmazott lemez, illetőleg tekercsrúgó segélyével, mely a szükség szerint rendeztetik el. A 6. ábrán bemutatott kiviteli alak egy egyszerű (46) kengyelből áll, mely (47) csukló segélyével függélyes síkban elforgatható és a kapcsolás pillanatában kézzel vízszintes helyzetbe állíttatik, a (48) horog bekapcsolása végett, mely utóbbi (ll)-nél szintén csuklós kapcsolással bír, azon czélból, hogy a (9) csap eltávolítása után függélyes állásba billenhessen, mely állás megfelel ezen horog nyugalmi állásának. A 7. ábrán fölülnézetben a találmány tárgyának igen egyszerű s mind a mellett nagyon gyakorlati kiviteli alakja van bemutatva. Itt ugyanis a kengyel két csuklós (54 55) kar által képeztetik, melyek vízszintes vagy merőleges síkban vannak elrendezve s ezen karoknak mellső végénél harapófogszerű (56) pofák foglalnak helyet. Az alsó kar, ha a kengyel függőleges síkban fekszik, vagy pedig mindkét kar, ha a kengyel vízszintes síkban van elrendezve, megfelelő lemez vagy tekercsrúgó illetőleg rúgók által egymáshoz szoríttatik. Az (56) csíptető pofák oly kiképzéssel bírnak, hogy ha az (58) rúd végén lévő (57) horog a járművek összetolásánál hozzájuk ütközik, önműködőlég szétnyílnak s a horog mögött ismét, összecsappannak, úgy hogy ez által a kapcsolás létrehozatik. Az (58) rúd foglalatában (59) csukló körül elforgatható, úgy hogy a (9) csap vagy peczek eltávolítása után függélyes állásba billenhet s ezen helyzetben marad a végleges kapcsolás megtörténte után. Megjegyzendő, hogy az (56 és 57) részek bármily megfelelő alakkal, tehát hengeres, kúpos, félkörszerű stb. alakkal bírnak. (8. ábra). A 9. ábrán azon elrendezés látható, mely szerint a találmánybeli kapcsolásnak bár- i melyik tagja, tehát horga vagy kengyele egy csavarorsóra van szerelve, mely megfelelő csavaranyává kiképezett karmantyúban elforgatható s így lehetővé válik a kapcsolásnak szükségszerinti megnyújtása vagy megrövidítése. Az említett csavarorsó forgatása fogaskerék áttétel, végtelen csavar vagy hasonló segélyével eszközölhető. Azonkívül a kapcsolásnak megfelelő másik tagja czélszerűen tekercsrúgó közbeiktatásával rendezhető el, mint ez az 1. és 2. ábrákon látható, azon czélból, hogy az ütközés hevessége csökkentessék s egyszersmind az illető tagnak bizonyos fokú rugalmasság kölcsönöztessék. Ha a járművek homlokvégénél lévő tartók fából vannak készítve és csekély szilárdsággal bírnak, úgy czélszerű a kapcsolás tagjait megfelelő csatlóhevederek közvetítésével a kocsi alvázának nagyobb szilárdsággal bíró részeihez hozzáerősíteni, azon czélból, hogy az említett kereszttartó eltörése vagy kiszakítása megakadályoztassék. Ha a kapcsolás csavaros karmantyú és csavarorsó segélyével van a járműhöz erősítve, úgy megfelelő tüskék, vagy alátétt tárcsák alkalmazandók a csavarorsó elforgásának meggátlására. A találmány által kitűzött czélt a föntebbiekben ismertetett készüléken kivül még lánczok vagy más megfelelő vonóközegek segélyével is el lehet érni, vagyis jóval egyszerűbb úton, azonban természetesen a kapcsoló tagoknak és az ezekhez tartozó horgoknak a járművek külső szélénél, vagyis az ütközőkön kivül kell elrendeztetniök. Némely esetben, különösen akkor, ha kevés hely áll rendelkezésre, a föntebb ismertetett ideiglenes kapcsolások magukra az ütközőkre is szerelhetők, megfelelő csavaros karmantyúk vagy csatlóhevederek közvetítésével. Czélszerű, ha a kapcsolás alkatrészei univerzális csuklókkal vannak fölszerelve, azon czélból, hogy azok a szükségnek megfelelően akár vízszintes akár függőleges síkban elforgathatok legyenek. Az egyes alkatrészek méretezésének, különösen pedig a kengyelek nagyságának olyannak kell lennie, hogy azokból a járművek haladásánál be-