23496. lajstromszámú szabadalom • Rostély szerkezet

Megjelent Ií><>2. évi február lió 439-én. MAG* SZABADALMI aJR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28496. szám. II/©- OSZTÁLY. Rostélyszerkezet. JÁGER EDE TISZTVISELŐ BÉCSÚJHELYEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 13-ika. Jelen találmány tárgyát rostély képezi, mely arra szolgál, hogy poralakú anyagot tetszőleges rétegmagasságban úgj' helyezhessünk el, hogy az a vízszintes irányban átáramló gázokat vagy folyadékokat egyenletesen bocsássa át. Eddig azon czélból, hogy gázok vagy folyadékok poralakú anyagon átáramolhassanak, rostély- vagy szitaszerűen alakított, vízszintes alátéteket használtak, melyekre a poralakú anyag bizonyos rétegmagasságban elhelyeztetik; a gázt vagy folyadékot függélyes irányban hagyták átáramolni. Ha igen finoman porlasztott anyag fordul elő, akkor szoros egymás mellé állított rostélyrudacskák vagy igen finom sziták kellenek, hogy a poralakú tömeg átesését megakadályozzuk. Ily rostélyok használata azonban egyrészt a szorosan egymás mellett fekvő rostélyrudacskák folytán az átbocsátó fölületet csökkenti vagy annak növelése esetén ugyanazon arányban az egész rostélynak vízszintes irányban való nagyobbítását kivánja meg. Az alább leírt találmány czélja ezen említett hátrányok kiküszöbölése az által, hogy a folyadék vagy gáz a poralakú anyagon nem függélyes, hanem vízszintes irányban halad át, míg a poralakú anyagot átbocsátó fölületek függélyesek, Ezen elrendezés folytán lehetséges az egyes rostélylemezeket egymástól távolabbra elhelyezni, a nélkül, hogy a bármily finom anyag áthullhasson, csak a rostélylemezek szélessége legyen arányban az egymástól való függélyes távolsághoz és a szabadon fekvő anyag (a) (1. ábra) hajlásszögéhez, azaz a szélességnek valamivel nagyobbnak kell lenni, mint két rostélylemez közti függélyes távolságnak és az (a) hajlásszög cotangensének. Minthogy függélyesen rétegzett anyag tapasztalat szerint önsúly folytán az alsó, erősebben terhelt rétegekben sűrűbben helyezkedik el, mint a magasabb, kevésbbé terhelt rétegekben, oly elrendezés szükséges, mely szerint tetszőleges magasságban rétegezett anyag bármily magasságban áthaladó gázzal vagy folyadékkal szemben egy és azon ellentállást tanúsítsa. Hogy ezt elérjük, a már említett szerkezetű két-két határrostély (2. és 3. ábra) közé hálószemen elrendezett vízszintes, de az áramló gáz vagy folyadék irányához merőlegesen állított ékalakú, sík fölületeikkel fölfelé néző rudak kombináczióját helyezzük el. Ha két ily határrostélyból és egy közbenfekvő ékalakú rudakból képezett közbenső rostélyból (1. és 4. ábra) álló beren-