23481. lajstromszámú szabadalom • Keverőcső gázizzófény-lángzókhoz

Meg-jelent 1í)02. évi február hó 7-én. MAGY. giüí KIK SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23481. szám. Ilid. OSZTÁLY. Keverő cső gázizzófénylángzókhoz. SIEMENS FRIGYES MÉRNÖK MŰSZAKI DOKTOR DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 14-ike. Míg a gázizzófény-lángzóknál eddig alkalmazott keverő csövekben a gáz és levegő benső összekeverődését mechanikai eszközök segélyével, például ellenállások elrendezésével, keresztmetszet-szűkítéssel igyekezték elérni, addig jelen találmánynál ezt a czélt mechanikai eszközök használata nélkül, csupán a diffúzió útján érjük el. Magától érthető, hogy minél tökéletesebb a gáz és levegő keverődése, annál csekélyebb levegőfölösleg lesz szükséges, tehát elkerüljük evvel, hogy a láng hőmérsélete csökken és így a harisnya által kisugárzott fényt növeljük. E czélból a keverő csőbe egy ennél tetemesen nagyobb keresztmetszetű kamrát igtatunk be, melyben a gáz és levegő keveréke diffundálhat. Ez az üreg egyszersmind légüst és nyomást szabályozó gyanánt is szolgál, miáltal a fényt nyugodtabbá tesszük. Minthogy a gázok a keverő csőben semmihez sem ütköznek, hanem abban akadálytalanul áramolhatnak, a gázt kisebb nyomás alatt több kisebb nyíláson át áramoltathatjuk ki és ennek következtében égés közben a zaj is kisebbedik. Két, keverőcsővel ellátott gázizzófénylángzónak fotométeres vizsgálatánál, mely keverőcsövek egyike diffuziókamrával van ellátva, a másik ellenben evvel ellátva nincs azt találjuk, hogy az előbbi fényerőssége 35%-kai nagyobb mint azé a lángzóé, melynek keverőcsöve nincs diffuziókamrával ellátva. A csatolt rajzon egy ilyen, gömbalakú (d) diffuziókamrával ellátott lángzó van ábrázolva és pedig az 1. ábrán függélyes metszetben A—B szerint, a 2. ábrán oldalnézetben, a 3. ábra a keverőcső fölülnézete, a 4. ábra metszet az 1. illetőleg 2. ábrának C—D vonala szerint. A kamra tojásalakú, hengeralakú, gömbalakú stb. lehet, a gömbalak azonban gyártási szempontból a legelőnyösebb. A cső keresztmetszetét (a)-nál nem kell föltétlenül megszűkíteni, de a megszűkítés bajt nem okoz, mivel ekkor a gáz által elragadott levegő sebessége növekedik, úgy hogy kisebb csőkeresztmetszet is elegendő. Ellenben (b)-nél a keresztmetszet mindig nagyobb, mint (a)-nál, (g) a gázbeömlő, (e) pedig a légbeömlő nyílás.