23472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barium és stroncziumoxydnak anhydrid alakjában való előállítására
jMeff.jelent 1í)03. évi február lio 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23472. szám. IV/h/i- OSZTÁLY. Eljárás bárium- és strontiumoxydnak anhydrid alakjában való előállítására. LIMB CLAUDE MÁRIA JÓZSEF CHEMIKUS LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 26-ika. A strontium és bárium oxydjait anhydrid alakjában akként állítjuk elő, hogy a megfelelő nitrátot izzítjuk. Ez az eljárás igen nehézkes, mert a salátromsav a hő hatása alatt nitrogén tetroxydra és oxygénre bomlik, melyből a salétromsavat csak igen tökéletlenül lehet regenerálni. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a bárium és strontium oxydjait anhydrid alakjában, pl. a báriumot akként állíthatjuk elő, hogy báriumhydroxyd és báriumkarbid keverékét hevítjük, mikor a következő egyenlet értelmében BaH2 02 + BaC2 = 2BaO + C2 H2 acetyléngáz fejlődik. Ugyanez megy végbe, ha a megfelelő strontiumvegyületeket hasz-Lehetne eme reakczió véghezvitele czéljából egy molekula vizet tartalmazó barytot is alkalmazni, de ép oly jól használhatunk bármely tetszőleges mennyiségű vizet tartalmazó barytot, mely esetben a baryt víztartalmának megfelelő karbid fölösleget adunk a keverékhez, vagyis a H2 0 + BaCa = BaO + C2 H2 egyenlet értelmében egy molekula vizre egy molekula karbidot számítunk. A két vegyületet összekeverve egy tengelyben hevítjük, vagy még előnyösebben adagokban vörös izzó tégelybe dobjuk, mely esetben az acetylén a mint fejlődik, el is ég. Ha ezt az acetylént föl akarjuk fogni, a keveréket retortában hevítjük. Az ekként előállított baryt szivacsos szerkezetű és hasonlít ahhoz, melyet a nitrát hevítésével állítottunk elő, tulajdonságai is megegyeznek ezéivel. Kezdő vörös izzásnál oxydálódik és báriumoxyddá alakúi át, mely hígított savakban föloldódik és hydrogénsuperoxydot fejleszt. Ha a barytot erre a czélra használjuk, a karbidnak lehetőleg tisztának kell lennie. Ebből a szempontból előnyös, ha a karbid előállításánál a karbonátot fölöslegben alkalmazzuk, mert ekkor a karbidot szén nem fertőzi oly könnyen. A karbidban ekkor hátramaradt barytanhydrid zavarra okot nem ad és a végső termékben változatlanul föltalálható. Ha ellenben a karbidban szabad szén van, a barytnak báriumbioxyddá való átalakulásánál karbonát keletkezik, mely a hydrogénsuperoxyd előállításánál igen zavaróan hat és mindig oxygén veszteségekre ad okot. i Ha átolvasztott báriumhydroxydot (BaHjOjj)
