23470. lajstromszámú szabadalom • Szájdarab csősajtókhoz

jMeff.jelent 1í)03. évi február lio 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23470. szám. XV/d OSZTÁLY. Szájdarab csősajtókkoz. FRIED. KRUPP GRUSONWERK CZÉG MAGDEBURG-BUCKAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 31-ike. Elsőbbsége 1900 junius 5-től kezdődik. Csöveknek ólomból, guttaperchából és más képlékeny anyagokból való előállításánál vagy kábeleknek és más, hengeres testeknek a föntebb nevezett anyagokkal való bevonására sajtókat alkalmazunk, melyeknél a képlékeny anyagot a tartályból egy vagy több nyomódugattyú alkalmazásával nagy nyomás alatt egy gyűrűalakú nyíláson hajtjuk át, melyet egy alakozó száj és az ebben elrendezett tövis képez és mely a cső keresztmetszetének megfelelően van kiképezve. Csövek előállításánál ez a tövis tömör, kábelek burkolásánál ellenben egy furattal van ellátva, hogy a kábelt stb. a tövis furatán átvezethessük. Az eddig használt száj daraboknak kúpos (1) üreges tövisük és köralakozószájuk volt, mint az a 4. ábrán látható; ez a két rész együtt a csőkeresztmetszetnek megfelelő gyűrűt alkotott, de eme szerkezetnél oly hátrányok léptek föl, melyek sima, egyenletes csövek előállítását igen megnehezítették. Ugyanis a csak képlékeny, de nem csöppfolyós anyagban a nyomás nem terjed egyenletesen tovább, hanem az anyag ama része, mely a dugattyúhoz közelebb esik, a legnagyobb nyomás alatt áll és nagyobb sebességgel megy át a szájdarabon, mint ama részek, melyek a dugattyútól távolabb esnek. Ennek következtében a csőfal keresztmetszete nem egyenletes és a csőben földuzzadások keletkeznek, melyek ránczképződésre adnak okot. A szilárdság szempontjából meglehetősen nagy mértékben kúpos tövis azonkívül a szájdarabon átnyomott anyagot arra is kényszeríti, hogy, mint az a 4. ábrán látható, a kúp alkotója irányában mozogjon tovább. Ennek következtében az anyag nagy mértékben összehúzódik és ennek megfelelően a cső keresztmetszete is megkisebbedik, a falban pedig földuzzadások és ránczok képződnek. A találmány szerint ezen hátrányokat az üreges tövisből és alakozó szájból álló szájdarab oly alakításával kerüljük el, hogy az anyag a szájdarab kerületét minden ponton azonos sebességgel hagyja el és abból a tövis tengelyével lényegében véve párhuzamosan távozzék. Hogy ezt elérhessük, az alakozószáj elé egy anyagbevezető gyűrűt iktatunk be, ennek üregét azonban nem körív szerint, hanem akként alakítjuk, hogy a tövis és a gyűrű között lévő köz a kerület ama pontján, mely a nyomódugattyúktól a legtávolabb esik, a legnagyobb legyen, eme