23454. lajstromszámú szabadalom • Sínkontaktus

2. ábrán fölülnézetben látható, a burkolat födelének leemelése után, a 3. ábra keresztmetszet a 2. ábra C—D vonala szerint a burkolat mellső falának és a futósínnek eltávolítása után, a 4. ábra a szivattyú függélyes metszete, az 5. ábra a szivattyú hajtóművének nézete. Mint az a rajzokból kitűnik, a berendezésnek az áthaladó vonat által működtetett részét egy az (a) futósínnel párhuzamos, a sínfej közvetlen közelében fekvő és a (b) tengely körül lengő (c) pedálból áll, melyet két, végükön (d) surlódógörgőkkel ellátott (e) lemezrúgó tart a fölső, a sínfej szintjébe eső és (f) ütközők által határolt állásban és melyet a rúgónyomás ellenében az (a) futósínen gördülő jármű kerekének nyomkarimája szorít lefelé. Az (e) rúgók nyomását a két (c) pedál két (g) tartó karját összekötő (h) lécz veszi föl, mely legczélszerűbben a lengőkeret és evvel összekötött részek súlypontján megy át. Az (i) kontaktusberendezés működtetésére a keret (k) rúdján alkalmazott (1) tövis szolgál. A kontaktusszerkezet részleges kiképzése és a kontaktusok száma természetesen a létesítendő kapcsolásoknak megfelelően változik, ha pl. a vonat áthaladásánál egy áramkört zárni akarunk, akkor a kontaktusszerkezetet akként kell kiképezni, hogy a (c) pedál lefelé mozgásánál a kontaktus a nyugalmi helyzetéből a működési helyzetébe kerüljön és ebben addig maradjon, míg a pedál körülbelül a fölfelé mozgásának végéhez nem jut. A (c) pedállal a (k) keretrúdhoz kapcsolt (m) hajtórúd útján kapcsolatban lévő (n) szivattyúdugattyú (4. ábra) a pedál lefelé mozgásánál a nyomólöketét, az (e) rúgó hatása alatt történő fölfelé mozgásánál pedig a szívólöketét végzi. Minthogy a szivattyúnak csupán csak a (c) pedál visszafelé mozgását kell lassítania, annak lefelé mozgását azonban késleltetnie nem szabad, a szivatytyúnak egy a működés biztosabbá tétele czéljából legelőnyösebben rúgónyomás alatt álló és elég nagy átönilési keresztmetszetet biztosító (o) nyomószelepe van. A (p) tartályba nyomott folyadék az (o) nyomószelep záró helyzeténél a szűk (q) csatornán I folyik vissza a szivattyúba, mely csatorna, mint az a rajzon látható, az (o) nyomószelepen mehet át, vagy pedig közvetlenül [ kötheti össze a (p) teret az (s) szivattyú; hengerrel és az (r) állítócsavar útján tetsző-I legesen megszűkíthető. I Hogy az (n) dugattyú csak abban a mér| tékben mozoghasson visszafelé, a melyben I a folyadék az (s) szivattyúhengerbe folyik, a dugattyúra átvitt és ennek fölfelé mozgását előidéző erőnek kisebbnek kell lennie, mint az az erő, melyet a dugattyú egyik fölületére ható egy légköri nyomás kifejt. A szivattyúdugattyú és a nyomószelep fölött lévő terek a külső levegővel a födélen alkalmazott kis (t u) csöveken át közlekednek, melyek oly czélból, hogy azokba szenny vagy más hasonló tárgy be ne hullhasson, végükön oldalt kifelé vannak görbítve. Folyadék gyanánt legelőnyösebben gliczerint használhatunk, minthogy ez aránylag alacsony hőmérsékletnél fagy meg. Hogy az (s) szivattyúhengerből a levegőt eltávolíthassuk, egy (r) csavar által elzárt nyílást alkalmazunk, míg a (p) térből a fölösleges folyadékot a (w) csavar útján elzárható nyíláson folyatjuk ki. Hogy az (r) szabályozó csavart az (x) födél leemelése nélkül állíthassuk be, a csavar fölött a födélen egy (y) csavar által elzárt nyílást hagyunk. Hogy a berendezést az (a) sínhez viszonyított kellő helyzetében rögzíthessük, azt a két futósínt összekötő (1) keretre szereljük és a (c) pedál kivételével teljesen a (2) burkolatba zárjuk. ; Világos, hogy a kontaktust a nyugalmi helyzetbe csak lassan visszatérni engedő szivattyút más módon is lehetne szerkeszteni, a nélkül, hogy evvel a találmány lényegét egyáltalában érintenők. így pl. a szivatytyút légszivattyú gyanánt is kiképezhetnők, vagy akként, hogy a (c) pedál lefelé mozgásánál végezze a szívó fölfelé mozgásánál pedig a nyomólöket^t, végül a (c) pedál lefelé mozgásánál a dugattyú egyik oldalán létesített vákuum a rúgók alkalma-