23427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitro- és azótestek redukálására ón alkalmazásával

Megjelent 1902. évi február lió 7-én. MAGY. SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEI KA S 2B427. szám. IV/h/l- OSZTÁLY. Eljárás nitro- és azotestek redukálására ón alkalmazásával. C. F. BOEHRINGER & SÖHNE CZÉG WALDHOFBAN. Bejelentésének napja 1901 szeptember hó 3-ika. Elsőbbsége 1900 márczius hó 29-től kezdődik A fémón csak úgy alkalmas technikailag a nitro- és azotestek redukálására, ha az a redukálási folyadékokból közvetlenül teljesen visszanyerhető, úgy hogy tehát aránylag csekély mennyiségű ónnal az említett anyagok nagy mennyisége redukálható. Mindeddig azonban nem rendelkeztünk könnyen foganatosítható módszerrel az ón közvetlen visszanyerésére. A kémiai visszanyerési eljárások, mint az ónnak sóoldataiból való kicsapása kénhydrogénnel, technikailag nem jövedelmezők, hygienikus szempontból pedig igen károsak. Kényelmes az ón elektrolytikus kicsapása. Hiszen az ónt különféle sóiból elektrolytikus úton ki is csapják. Azonban ezek a kísérletek kizárólag a laboratóriumra szorítkoznak, ha arról van szó, hogy igen kis ónmennyiséget mindenféle műfogással quantitative kicsapjunk, tekintet nélkül az áram kihasználásának mértékére. Vortmann és Spitzer (73,826 sz. német szabadalom) megkísértették egy ilyen laboratóriumi eljárásnak a gyakorlatba való átvitelét, ez azonban az ón regenerálására nézve sem módszer, sem technika tekintetében nem mutat föl haladást. Kizárólag az ónnak fehérbádog-hulladékokból való elektrolytikus regenerálása tett szert technikai fontosságra és pedig az az eljárás, melynél a fehérbádog-hulladékok alkálikus elektrolytben anódák gyanánt alkalmaztatnak és az alkáliban oldott ón a katódán elektrolytikus úton kicsapatik. De itt is, valamint savanyú oldatban, csak csekély áramsűrűséggel dolgozhatunk ; nevezetesen savanyú oldatban az áram munkájának nagy része kárba vész, a mint ez az irodalomban el van ismerve. így tehát ez a nitro- és azotestek redukálásánál olyannyira fontos fém erre a czélra eddig technikailag felhasználható még nem volt, bármilyen kívánatosnak tünt is föl alkalmazásának lehetővé tétele, minthogy az ónnal és sósavval való redukczió sok esetben jobb kihozatali ad a Béchampféle módszernél. Azok a tapasztalatok, melyeket föltalálok a nitro- és azotesteknek redukálásánál ónkatódával az elektromos áram bevezetése útján tettek a vegyi, valamint az elektrolyti reakcziófolyamat tekintetében, abba a helyzetbe hozták őket, hogy a nitro- és azotesteknek ónnal való kémiai redukczióját is, az elektrolytikustól elkülönítve olyan útra terelhették, mely az ón eredménydús elektrolytikus regenerálásának föltételét képezi. Az említett vizsgálatok szerint az ón re-