23425. lajstromszámú szabadalom • Melegfolyadék mótor

_ 4 — seknél; hydraulikus fölvonó készülékeknél, sajtóknál és hasonlóknál. A motornak ilyen alkalmazásban való működési módját a következőkben írjuk le. Az (a, b) dugattyúk átmérője különböző ; ezen különbség akkora, mint a mennyi szükséges arra, hogy a dugattyúk eltolására szükséges munkát a vezérművel létesíthessük A folyadék nagyobb volumnövekvését, mely megfelelő meleg hozzávezetése és az ennek következtében beállott tágulás eredménye egy nyomó szelepen át a munka helyszínére vagy egy akkumulátorba vezetjük. Az így elvezetett vízmennyiség volumja minden löketváltozásnál a váltó dugattyúk által egy szivó szelepen át újból visszaszívatik és kiegészíttetik. Ilyen alkalmazásnál, melynél a motor pulsátor gyanánt működik, a motort az ismert, közvetlenül ható lendítő kerék nélküli szivattyúk mintájára is lehet készíteni. A váltódugattyúknak égyenlő átmérőjük is lehet, ha ezen dugattyúkat külön motor hajtja. Ezáltal elérjük, hogy az egész volumnövekedést a szándékolt munka czéljaira használhatjuk föl. A két folyadéktömeg kiegészítő hevítése és hűtése különös fölületi készülékekkel eszközölhető, melyek az ellenáramú készülék és a váltóhenger közé kapcsoltatnak. Történhet a melegítés közvetlen fűtés által is. A gép oly dugattyúsebességgel működik, mint a folyadékszivattyúk általában; emiatt szivattyúkkal közvetlenül kapcsolható. Tandemrendszerű váltóhengerek esetén a belső tömítőszelenczéket a két hengerfödélen áthaladó cső pótolhatja, mely cső a közös dugattyúrudat kis játéktér fönhagyásával körülveszi. A thermikai hatásfokot csakis gyakorlati kísérletekkel lehet megállapítani; föltételezhető azonban, hogy ezen hatásfok nagyon kedvező, mert melegveszteségek a rejtett meleg vagy expanzió és kompresszió következtében mutatkozó veszteségeken kívül nem fordulhatnak elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Meleg folyadék-motor, jellemezve az által, hogy a motort a térben határolt folyadékok hevítése okozta térfogattágulás által létesített s egy mozogható dugatytyúra gyakorolt nyomás által működtetjük, mely motornál a fölmelegítendő folyadékot egy készülékben a lefolyó folyadék fölmelegíti, majd további melegközlés segélyével a kívánt hőmérsékre emeli. 2. Az 1. alatt igényelt motornál két folyadékoszlop alkalmazása, melyek fölváltva melegíttetnek és hűttetnek és egy ellenáramlású készülék által akként kapcsoltatnak, hogy a melegcsere következtében a hideg víz előmelegítése és a melegvíz lehűtése áll be. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt motornál egy (E) légiist elrendezése azon czélból, hogy a folyadék merev nyomását rugalmassá változtassuk. 4. Az 1—3. alatt igényelt motornál egy nyitott ÍP) cső elrendezése, mely csövet alkalmas vezérmű segélyével majd az egyik, majd a másik alacsony nyomású oldallal hozzuk kapcsolatba, azon czélból, hogy ezen alacsony nyomású helyeket atmoszférikus nyomásúakká változtassuk, vagy pedig egy légüst gyanánt kiképezett cső elrendezése azon czélból, hogy az alacsony nyomású helyeket tetszőleges végnyomásúakká változtathassuk. 5. Az 1. és 2. alatt igényelt motor egy foganatos!tási alakja, jellemezve az által, hogy az (F) cső vagy (E) légiist úgy a magas nyomású, valamint az alacsony nyomású helyekkel állandó kapcsolatban van, miáltal szakadatlan ellenáramlást létesíthetünk (4. ábra). 6. Az 1. és 2. alatt igényelt motor egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy az (a és b) váltódugattyúk átmérője annyiban tér el egymástól, amennyi épen szükséges arra, hogy a dugattyúk elcsúszásának munkáját a kormányművel létesíthessük, mi mellett a folyadék