23423. lajstromszámú szabadalom • Gyorsműködésű átvivő szelep légnyomásos fékekhez

— 2 -tyű mellett alkalmazott szűk (6) vezetékeken a segédtartályba áramolhat. A segédtartályban ezért ugyanakkora nyomás uralkodik, mint a fékvezetékben. A (4) nyílás, mely a fékvezetéket köti össze a külső levegővel, nem vezet közvetlenül a külső levegőre, hanem a (11) kamarába, mely a (12) nyílásokon közlekedik a külső levegővel. Ebben a kamarában a (14) rúgó hatása alatt rendesen a záró helyzetében lévő (13) visszacsapó szelep van elrendezve. A szelep működési módja a következő: Mikor az üzemfékezés czéljából a fékvezetékben a nyomást csak kis mértékben csökkentjük, a (2) dugattyú nem tolódik el, részben azért, mert azt a (3) tolattyú súrlódási ellenállása meggátolja, részben pedig azért, mert a levegő az (1) segédhengerből a (6) csatornákon át elszáll. Mikor azonban a nyomást a fékvezetékben nagyobb mértékben csökkentjük, a levegő az (1) tartályból a (6) csatornákon elég gyorsan el nem szállhat, tehát a dugattyúnak a segédtartály felé fordult oldalára nagyobb nyomás hat, mint a másikra. Ezért a szelep előre mozog, a (6) csatornát elzárja és a (3) tolattyút akként tolja el, hogy az (5 és 4) csatorna kinyíljék, miért a segédtartály közvetlenül a külső levegővel jön összeköttetésbe, ha pedig a fékvezetékben uralkodó nyomás a (13) szelep terhelését legyőzheti, ez is kinyilik és a fékvezeték a (12) furatokon a szabad levegőbe üríti a sűrített levegőt. Megjegyezzük, hogy mikor a fékvezetékben a nyomás eléggé csökkent, a (13) szelep is zár és meggátolja, hogy a vezetékből a levegő elszálljon. A segédtartály (5) nyílása ellenben nyitva marad, míg a segédtartályban uralkodó nyomás annyira nem csökken, hogy a dugattyú a fékvezetékben uralkodó nyomás hatása alatt elmozdulhasson és a (3) tolattyú a (4) és (5) nyílásokat elzárhassa. A fékvezeték elvezető nyílásában elhelyezett visszacsapó szelep szerepe igen fontos, a mennyiben az elvezető nyílások záródását még akkor is biztosítja, mikor a (7) rúgó megsérül vagy eltörik és így igen ; nagy üzemzavaroknak veszi elejét. Igypél-1 dául, ha föltesszük, hogy úgy a fékveze! tékben, mint az (1) segédtartályban a lég; köri nyomás uralkodik, a (2) dugattyú pe-I dig oly helyzetet foglal el, melyben a (4) I és (5) nyílások nyitva vannak, akkor, ha visszacsapó szelepet nem alkalmaztunk volna, a dugattyú a fékvezetékben uralkodó nyomás hatása alatt el nem mozdulhatna, mert a sűrített levegő azonnal elszállana. Ha ellenben, mint azt megrajzoltuk, a visszacsapó szelep a (4) nyílást állandóan zárva tartja, a fékvezetékben a nyomás mindig növekedhetik annyira, hogy a dugattyú eltolódjék, és a tolattyú a nyílásokat elzárja. Rúgóval terhelt visszacsapó szelep helyett más ismert hasonló értékű berendezés, pl. súllyal terhelt visszacsapó szelep is alkalmazható, fontos mindig csak az, hogy a fékvezetékben akkora nyomás létesülhessen, a mekkora a (4) nyílás elzárásához elégséges. A leírt szelep oly fékezett kocsiknál, melyeknek nincs gyors fékjük, vagy egyszerű vezetékes kocsiknál is alkalmazható, ha ezek gyors fékes kocsikkal vannak egy vonatba sorozva. Ha valamely vonatba ily nem gyors fékes kocsik vannak besorozva, akkor ez a kocsi a fékező levegő hullámtovaterjedését igen zavaró módon befolyásolja, ha a találmány tárgyát képező szelepet nem alkalmazzuk. Minthogy a mondottak szerint a szelep nem annyira a tulajdonképeni féknek képezi részét, hanem inkább a fékező hullám tovavezetésére szolgál, azért a szelepet helyesen nevezhetjük gyors működésű átvivő szelepnek. A találmány tárgyát képező szeleppel, ha a lassú működésű légnyomásos fék mellett szereljük föl, ezt gyorsfékké alakíthatjuk át, miután a lassú működésű fék 1 mellett egy a fékvezeték kiürítésére szolgáló nyílást létesít és miután ez képezi a gyorsfék lényegét. SZABADALMI IGÉNY. Gyors működésű átvivő szelep légnyomásos fékekhez, jellemezve egy (2) dugattyú és evvel összekötött (3) tolattyú által,