23406. lajstromszámú szabadalom • Körkötőgép
— 2 — tűvezető henger hullámvonalalakú hornyába nyúlnak, olyan körívben feküsznek, melynek átmérője a tűk által alkotott kör átmérőjének többszöröse. A tűhenger e kiviteli alaknál szilárdan van elrendezve, a (c) tűvezető henger ellenben a (cl c2) fogaskerék-áttétel segélyével vagy egy (c3) kézi forgattyúról vagy egy (c4 c5) ékelt és laza szíjkorongról forgó mozgásba hozatik. Az utóbbi esetben még egy szíjáttoló van alkalmazva (c7) megerősítő-csa varral. A (c) tűvezető henger körülforgása alkalmával a tűk a hullámvonal alakú horony segélyével (4. ábra) föl- és lemozgattatnak, (d) egy köralakú, szintén forgó lemez, melyet a (c) tűvezető henger tart és mely az (e) csévék fölvételére (dl) karokkal bír. A csévék a jelen esetben függélyesen vannak elrendezve, de vízszintesen is ágyazhatok, a mikor is egy (d2 d3) tartókarpárban vannak elhelyezve; a (d4) rúgó ekkor a csévetengely végeinek a (d3) tartókar vájatában való rögzítésére szolgál. Az (f) fonalak az (fl) fonalvezetőkön és a rugalmasan ágyazott beállítható (f2) korongokon át az (f3) fonaltartókhoz vannak vezetve. E fonaltartók a fonalakat a tűkhöz tartják és ezeknek átadják. A kötés előrehaladtával a gyártott zsinór a tűhenger (b2) furatán keresztül vezettetik a zsinórfölvevőhöz. A zsinórföl ve vő, a mint az az 1., 2. és 5. ábrákon látható, egy csoport (gl g2 g3) görgőből áll, melyek közül a középső (g4) csavarkerék- és (g5) kúpkerék-áttétel segé- I lyével ugyanazon tengelyről nyeri forgatá- i sát, melyről a (c) tűvezető henger, úgy j hogy a zsinór, elkészülésének arányában le- i felé húzatik. A (g3) görgőt a (g2) görgőhöz ; egy elállítható rugalmas (g6) villa szorítja (•5. ábra). A (g2 g3) görgők érdes fölülettel bírnak és a (g7) fogaskerekek közvetítésével egymással kapcsolatban állanak. A zsinór, mint látható, a görgőket körülfogja és azután egyszerűen valamely alkalmas kosárban fogható föl. Szükség esetén a zsinórt egy (h) maggal láthatjuk el, melyet valamely alkalmas csévéről egy (hl) vezetőfülön, (h2) feszítőszerkezeten és (h3) fölhasított vezető-csövön vezetünk keresztül és melyre a tűk működésük közben mintegy burkolatot kötnek, úgy hogy mintázott zsinórt állíthatunk elő. Czipőfűző zsinórok készítésénél a mag alkalmazása mellőzhető s a gyártás itt csupán arra szorítkozik, hogy csekély átmérőjű zsinór-csövet készítsünk és ezt alkalmas hosszúságokban szétvagdaljuk, mire ezek lelapítva a szokott módon fémvégekkel szereltetnek föl. Az által, hogy a (c) tűvezető henger hornyát a 4. ábrán föltüntetett módon alakítjuk és a horony lejtős részeit a szükségnek megfelelő haj lássál készítjük, igen nagy üzem-sebességeket érhetünk el, így pl. a 5—8 hüvely emelkedés mellett, 800—1000 fordulatnak megfelelő sebességnél a hajlási szög a függélyeshez képest nem kevesebb, mint 40°-ot tesz ki. 500— 700 fordulatnál ezen hajlásszög körülbelül csak 35°, míg 200—400 fordulatnál körülbelül 30°. A (c) tűvezető henger belső átmérője kö! riilbelül 1 hüvely, ha két emelkedést alkal| mázunk, 1 hüvely, ha három az emelkedések száma, a mint ez utóbbi a legnagyobb sebességeknek megfelelően, a rajzon ábrázolva van. A rajzban föltüntetett elrendezésnél, mint föntebb említettük, a tűhenger szilárdan áll és a (c) tűvezető henger forog; ez elrendezést lehet azonban megfordítani, tudniillik tűvezető hengert szilárdan és a tfihengert foroghatóan elrendezni. Ezen elrendezés azonban annyiban nem czélszerű, mert ekkor a kész (g) zsinór szintén forgó mozgást kénytelen végezni, épp úgy, mint a zsinórfölvevő is. Ha továbbá magra volna szükség, ezt olyan csévére kellene helyezni, mely a tűhenger fölött szintén forgó mozgást végezhessen. A 6—15. ábrákban bemutatott kiviteli alak főkép finom, merczerizált fonalakhoz alkalmazható, miután itt a fonalak megtörése vagy fényének megsérülése a hirtelen feszültség-változás következtében lehetőleg ; el van kerülve. A gép eme kiviteli alakjánál ! a fonalakat egy C-alakú, könnyen hajlítható
