23361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás organikus anyagokat és anorganikus sókat tartalmazó hulladékok elhamvasztására

Meg-jelent 1902. évi január hó 20-án MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23861. szám. IV/li/1. OSZTÁLY. Eljárás organikus anyagokat és anorganikus sókat tartalmazó hulladékok elhamvasztására. SZAMEK JAKAB VEGYÉSZ ÉS MŰSZAKI VEZETŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 14-ike. A ezukor-, szesz-, czellulóza- és egyéb iparágak azon hulladékanyagaiból, melyek nagymennyiségű organikus anyagok mellett sok értékes anorganikus sót tartalmaznak oldatban (melassze-moslék, illetve ozmozevíz-moslék. kihasznált czellulóza-főzőlúg stb.) az anorganikus sókat rendesen akképen nyerik ki, hogy a híg oldatokat lángkemenezékben vagy gőzzel fűtött vakuumkemenczékben besűrítik, míg víztartalmuk annyira csökkent, hogy a tömeg alkalmas módon kellő hőfokra hevítve, meggyullad és az önmaga fejlesztette hő folytán elég, illetve elhamvad. Míg a vakuumkészűlékekkel való munka igen nagy befektetéseket igényel, addig a lángkemenczéknél az elhasznált fűtőanyag mennyisége, tekintettel az anyagban magában tartalmazott nagymennyiségű szervesanyagok által fejlesztett melegre, nem áll arányban azzal a vízmennyiséggel, melyet el kell párologtatnunk. így pl. ha a melasszemoslékot az u. n. Porion-kemenczékben bepárologtatjuk és a szokásos módon a besűrítő csészékben bepárologtatott folyadékot, kb. 18—20° B. nál (forrón mérve) visszük be az elégető térbe, akkor még 2—4 órán át kell a rostélyon erősen tüzelnünk, míg az anyag annyira besűríttetik (kb. 35° B. forrón mérve) hogy végre meggyulad. Ezen idő alatt a kemencze, mely a korábbi «kikeverésnél» (az égési folyamat) fölmelegedett, nagy mértékben lehűl és űjbóli fölhevítésére a fejlesztett meleg nagy részét igénybe veszi. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy az elhamvasztandó tömeghez, legczélszerűbben annak részleges besűrítése után az elégető térben (fürészport, turfát, parafahulladékokat, czellulózahulladékokat, bőrgyári hulladékokat), cser, szömörcze vagy másféle fölszívóképes éghető anyagokat keverünk. Ezen könnyen gyuladó anyagok mennyisége tág határok között változhat a szerint, amennyire a folyamatot siettetni akarjuk. Legtöbb esetben a besűrített folyadék 10—25%-át tevő mennyiség czélszerűnek bizonyult. Ezen hulladékanyagok hozzáadása folytán a fűrészpor stb. a folyadékot magába szívja és a folyékony tömeg föliiletére emelkedvén, a boltozat kisugárzó melege folytán rövid ideig, 5—30 perczig, tartó tüzelés után begyullad, úgyhogy a rostélyon a tüzelés beszüntethető. Minthogy ilyen körülmények között az elégető térben az égés csak rövid ideig szii-