23338. lajstromszámú szabadalom • Pelotta sérvkötők és hasonló kötszerek számára

- 8 — kipárnázás vagy a pelottának lágy gummiból vagy hasonló anyagból való készítése útján iparkodtak elérni. Szilárd anyagokkal párnázott vagy pedig rugalmas anyagból készült pelották azonban gyorsan veszítik el kezdeti rugalmasságukat, míg a folyadék- vagy légpárnával ellátott pelották, bár ezen szempontból előnyösebbek, nem megbízhatók, a mennyiben töltésüket idővel elveszítik. A rúgókból alkotott pelotta további előnye az, hogy a párnához hasonlóan, nem alkot melegágyat, tehát az izzadság kiválasztása szempontjából is kellemesebb hordású. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett ilyen nemű foganatosítási alaknál szintén alkalmazzuk a (b) lemezt és a radiális (d) szalagrúgókat (ez utóbbiakat nagyobb számban). A rúgók azonban nem csatlakoznak valamely szilárd pelottatest széléhez, hanem maguk a lefelé és a boltozat tetőpontja felé vezetett rúgók képezik a pelottát, illetőleg azon koronalakú bordázatot, mely elasztikus pelottatest gyanánt szolgál. Ha egyszerűség kedvéért a pelottatestet félgömbnek tekintjük, akkor a rúgóknak a pelottatestet képező nyúlványai lényegileg egy félkör síkjába mennek át. A 4. ábra szerint a (b) lemeztől radiálisán kiinduló és az 1—2. ábrákhoz hasonlóan behajlított (d) rúgók (d2) hoszszabbításai megfelelő görbület után közvetlenül a bordázat tetőpontja felé vezettetnek. Az 5. ábra szerint a (d) rúgók nincsenek behajlítva, ellenben a (d2) hosszabbítások, mielőtt egy pontba összefutnának, még (d3) tengelyirányú mélyedéseket képeznek. Ezen bemélyedések, a nélkül, hogy a pelottának a (b) lemezhez viszonyított általános mozgékonyságát befolyásolnák, a merőleges nyomások fölvételére szolgálnak különösen azért, mert merőleges nyomásnál kivánatos, hogy a (d2) rúgórészeknek egymástól való távolodása megakadályoztassák. Ebből következik, hogy a rúgók alakváltozása által a rúgóknak a három főtényezővel (1. merőleges nyomás, 2. ingó mozgékonyság, 3. a pelottának önmagá! ban való mozgékonysága) szemben való viselkedése a különböző czélok szerint vál| toztatható. Az itten tárgyalt foganatosítási alakok j gyártási módjára vonatkozólag megjegyezj zük, hogy az egyes rúgók összekötve a (b) lemezzel, azonkívül egy különálló tetőzetj darabbal, vagy pedig a külön tetőzetrész | elejtése esetén két diametrál egymás szemben álló rúgó egy darabból készíthető. Készülhetnek az összes rúgók egy darabból is, mely esetben a rúgók szabad végeit egymással, illetőleg a (b) lemezzel kötjük öszsze. Ezen utóbbi esetet mutatja a 4. ábra, melynél az összes rúgók az (m) tetőzetnél i egy darabot alkotnak, míg szabad végeik (b) lemezben vannak megerősítve. Ezen megerősítés czélszerűen a (b) lemez és egy (c) lemez közé való beszorításból áll (4., 7., 8. ábra). A két lemezt (n) csavarokkal erősítjük össze, melyeknek kifelé hosszabbodó orsója az (e) sérvkötő-rúgó megerősítésére szolgáló (k) csavar gyanánt fölhasználható. A rugalmas pelottatesteket fémek helyett adott körülmények között rugalmas anyagból (pl. elég erős czelluloidból) készíthetjük. Az egyes rúgók szalagalak helyet gömbölyűek lehetnek, vagy bármely i profillal bírhatnak. A bordázat az egyes rúgók közötti hasadékokat eltakaró puha (1) bevonattal (6. ábra) látható el; ezen bevonat azonban el is maradhat. Minden foganatosítási alaknál a pelotta alakja a czélnak megfelelőleg különböző lehet; pl. gömbölyű, tojásdad stb A fölsorolt példák még nem merítik ki az összes foganatosítási alakokat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pelotta-sérvkötők és hasonló kötszerek számára, jellemezve a lényegileg radiális (d—dl) rúgók elrendezése által, mely rúgók egy, az (a) pelottatest közepe fölött lebegő, a sérvkötő rúgójához vagy egyéb kötszerhez erősítendő