23317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés durranó gázzal történő forrasztására

Megjelent 1902. évi jtrnuár lió 17-éu. MAGY. tp| RIR. SZABADALMI j|if|[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23B17. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés durranó gázzal történő' forrasztásra. LA SOCIÉTÉ ANONYME L'OXHYDRIQUE CZÉG BRUXELLESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 július hó 10-ike. A durranógázt forrasztásra eddig akként használták, hogy a hydrogént és az oxygént egy különös módon kiképezett lángzóba ve­vezették be, úgy hogy a két gáz keverődése közvetlenül a láng előtt menjen végbe és hogy így a különben elkerülhetlen robba­nást kizárhassák. Durranógáz alkalmazásá­nál azonban a forrasztás kielégítő módon csakis akkor végezhető, ha a két gázt elő zetesen összekeverve alkalmazzuk. Tényleg az ez ideig használt lángzóknál, — mint­hogy a két gáz keveréke nem elég benső — a hydrogén és oxygén molekulák közül az egyneműek egymástól kellőképen szétvá­lasztva és különneműekkel keverve nincse­nek, — a fémet oxydáló láng éri. mi ismét a forrasztást teszi lehetetlenné vagy hiá­nyossá. A találmányunk tárgya egy eljárás és egy szerkezet, mely lehetővé teszi, hogy közön­séges szerkezetű lángzóban előzetesen elő­állított oxygén-hydrogén keveréket éges­sünk el, anélkül, hogy eme művelet a leg­kisebb veszélyt okozhatná. A találmány tárgyát képező eljárás alap­elve az, hogy az oxygén-hydrogén keve- j rék kifolyási sebességét nagyobbá tesz- | szük, mint amekkora a láng terjedési se- i bessége, mivel meggátoljuk, hogy a láng a külön vezetékekkel el nem látott lángzóba visszacsapjon. Azonkívül a keverék össze­tételét is megváltoztatjuk, amennyiben több hydrogént vezetünk a keverékhez, mint amennyit eddig szoktak hozzávezetni, ne­vezetesen 3—4 részt egy rész oxygénre. A találmány tárgya a csatolt rajz 1. áb­ráján egy kiviteli alakban van föltüntetve. Ezen az ábrán (1) az oxygén-, (2) a hyd­rogén - tartály. Eme tartályok mindegyiké­nek egy-egy (3) nyomás szabályozója van, melyek szerkezete ismeretes és melyek mindegyikének egy-egy csonkakúp alakú, a (6) membránnal összekötött (5) tűvel elzár­ható (4) kiömlő nyíjása van. A (7 és 8) gáz­elvezető csövek keresztmetszetét egy-egy (9) mikrométer-csavarral fölszerelt csap sza­bályozza. A két cső egy egyszerű, kúpos (vagy más alakú) (10) lángzóhoz csatlakozik, mely­nek egyetlen (11) kiömlési nyílása van. Könnyen beláthatjuk, hogy az ily lángzók rendes körülmények között veszélyes rob­banásokra adhatnak okot. minthogy ha a gázt a (11) nyílásnál meggyujtjuk, az a (10) lángzóba visszacsap és vagy robbanást idéz elő, vagy megolvasztja a lángzó falait. Világos azonban, hogy a láng a lángzó­ban csak bizonyos sebességgel terjedhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom