23313. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó gázlámpások számára

alkalmazott (22) ellensúly által meghatáro- j zott helyzetben tartatik, míg mellső része j kettős szög alatt van meggörbítve. A lámpásnak (5) fölfüggesztőkerete közepén egy (20) vezetékaggyal ellátott (24) fölfüggesztő cső van elrendezve, a mely a (3) kötél közvetítésével a lámpást hordja s ennek használati helyzetében a (12— 13) villásemeltyű és a (16—18) kettősszögemeltyű a (3) ábrabeli helyzetet foglalja el. A lámpásnak (20) vezetőagya a (13) villa szárai között fekszik és a (24) csődarabon alkalmazott, a (20) agy fölött fekvő (21) peczkek egyike a (16) kettős szöiíemeltyű (18) része fölött fekszik és a (16) szögemeltyűt a 3. ábrabeli helyzetben tartja meg. Ha már most a (6) lámpást lebocsátása czéljából a (3) kötél segélyével első sorban egy kevéssé fölhúzzuk, úgy a (16) emeltyű (22) ellensúlya folytán megváltoztatja helyzetét (lásd 3. ábrán pontozottan), addig a míg a (10) állványon megerősített (23) peczekhez nem ütődik és e helyzetben megmarad. A lámpás fölemelése alkalmával a kúpos (8) csap a (7) hüvelyből kiemelkedik. A (7) hüvely (26) csapja természetesen a lámpás fölhúzása előtt elzáratik (lásd 9. ábrát). A lámpás fölhúzása után annak önműködően oldalt való eltolása az által következik be, hogy a (3) fölhúzókötél vezetőcsigája egy kevéssé oldalt fekszik, és a lámpás, ha kellően fölemeltetett, függélyesen áll meg a vezető csiga alatt. A lámpásnak ezután bekövetkező lebocsátása alatt a (21) peczkek a (13) villa ágaira fekszenek és e villa fölső fölületei előre csúszva, arról leesnek, illetőleg alája kerülnek, a mire a villa a (10) állványhoz erősített (15) rúgó által önműködően hozatik vissza a 3. ábrabeli, teljes vonallal jelzett helyzetbe. Ha a lámpást ismét fölhúzzuk azon czélból, hogy az használati helyzetébe hozassék, úgy a fönt leírt folyamat megfordított sorrendben megy végbe. A (11) villásemeltyű (14) szöglete e mellett a (16) emeltyű belső részén alkalmazott (lásd 4. ábrát), befelé oldalt előálló (19) nyúlványhoz fekszik és a I villás emeltyűnek visszaforgását gátolja \ meg. A villásemeltyű a 2. ábrabeli teljesvonalú illetőleg a 3. ábrabeli pontozott helyzetben marad és az (5) keret illetőleg ennek (24) fölfüggesztő csövéhez erősített (21) peczkek a lámpa emelése folytán a (13) villa fölé kerülve, annak a ferde fölső fölületén lecsúsznak. A (18) villának e mellett olyan a helyzete, hogy a kúpos (8) tartópeczek a lámpás leeresztése alkalmával önműködően úgy lesz a (7) hüvelybe vezetve, hogy ott tömören zár. Mielőtt még a (8) peczek a (7) hüvelybe teljesen belemélyedett volna, a (21) peczkek a (16) emeltyű (18) részével találkoznak és azt elforgatják. Ez által ennek oldalt előálló (19) nyúlványa sülyed és a villásemeltyű (14) része szabaddá válik, az egész emeltyű elfordul, a (15) rúgóval találkozik és az által rögzíttetik. Hogy a lámpás fölhúzása alkalmával a fölhúzást végző egyén tudja azt, hogy a lámpást mily magasra húzza, a (10) állványra egy (25) kengyel van erősítve, a melynek szabad villaalakú vége körülfogja a (3) fölhúzókötelet és a (24) fölfüggesztőcső fölső végéhez észrevehetően hozzáütődik, mihelyt a lámpás kellő magasra van fölhúzva. Ha a lámpást legmagasabb állásából használati helyzetébe bocsátjuk le, az (5) fölfüggesztő kerethez erősített (8) peczek a (7) hüvelybe mélyed és abban tömören zár. Ezután a (26) csapot a földről vagy az árboczkosárból a (26a)-nál hozzáerősített húzórúd segélyével azon helyzetbe hozzuk, a melyben az alant-iakban leírt világító, gyújtó és kúszó láng számára a vezeték nyitva van (lásd 8. aDrát), a mire a kúszó lángnak borszeszlánggal vagy platinasodronygyújtó segélyével eszközölt meggyújtása után úgy a gyújtó, valamint a világítóláng meggyújtatnak. Ismeretes, hogy szabadban való világításra szolgáló pl. utczai gázizzófény lámpáknál, valamint az előzőkben leírt árboczlámpások-I nál egy gyújtólángot alkalmazunk, mely | azonban nem gyújtható meg közvetlenül, mi-i vei a zárt lámpás belsejében van, tehát