23299. lajstromszámú szabadalom • Gépüzemű kavaró kemencze
világosabban' a 2. és 3. ábrán látható. A kemencze oldalfalaiba ugyancsak hasonló (!’) csövek (4. ábra) vannak beágyazva, melyek az (R) gyújtócsőbe (0. ábra) torkoljanak. Ezek az (R) csövek egészen az oldalfal fölső részéig vannak vezetve, mely tűzálló anyagból van falazva. A különböző gyújtócsövek között és a víztartály és más vezetékek között a kapcsolatot. gntnmifömJők vagy más ismert, alkalmas részek létesítik. A kemencze (S) boltozata ugyancsak tűzálló anyag. A kemencze egyik végén a kész termék eltávolítására egy nyílás van hagyva, melyet a (Yi ajtó zár el (0 — 14. ábra), ez az ajtó ugyancsak tűzálló anyaggal van bélelve és több részből összeállítva, hogy a hő behatása alatt ne vetődjék. Az (a) részek mindegyikét egy-egy öntvénydarab képezi, mely a 12. és 13. ábrán látható. Ennek egy lemeze vau. mely alsó szélén egy belső (1)1) és egy külső (cl) karimával, továbbá két lenien elvágott (el) oldalkarimával van ellátva, melyek, mint az a 14. ábrán látható. íecskefark alakú teret zárnak maguk közé. Ezeket a leirt öntvénydarabokat egymás mellé sorozzuk és alsó (hl > karimájukkal egy (c) keresztléczre csavarosuk í 10. ábra), az (fi) tűzálló anyagbetöltése után pedig a fölső (dl) karimák közvetítésével a bi keresztléczre csavaroljuk sí*, ábra), mely két végén az (e) csapokat viselő (di oldalléczekkel van összekötve. Ezek az (ei csapok megfelelő csapágyakba forgathatóan vannak ágyazva, alsó vegükön pedig a (c) keresztléczekkel vannak összekötve. A tűzálló anyag IegczéIszerüebben téglák gyanánt lehet alakítva, ezeket fölülről toljuk be az öntvénydarabokba, ügy hogy ezek alsó (hl) karimáira támaszkodjanak és az tel) oldalkarimák által rögzíttessenek és az eltolódás ellen biztosíttassanak. Az ajtó két végén alkalmazott öntvénydaraboknak külső oldalukon egy konvex (hl), alsó oldalukon ugyanily (il) ki vastagodásuk van (12.. 13. ábra): a közből eső öntvénydaraboknak csakis az alsó oldalukon van ily kivastagodásuk, mint az a lo. ábrán l;it ható. Az ajtókeret ugyancsak több darabból van összeállítva, nevezetesen az alsó rész (L2) lemezekből, melyek az (M2) szögletvasra vannak szerelve. Eme szögletvas az (A) oldallemezekhez vagy a (El) keretrészhez van szögecselve. a (Pl) keretrész pedig ép úgy mint az (0) keretrész az (A) oldalfalakhoz van szögecselve il \. ábra). A (Pl) keretrészek legczélszerübben szögj letvasból készülnek, melynek egyik szára | akként van alakítva, hogy egy konvex (r) i támasztékot képezzen, melyre a szélső öntvénydarab (hl) bordája fekszik. Az alsó (L2) lemezeknek is van ily (n) kivastagodásuk, melyekre az ajtó alsó élének kivastagodásai fekszenek. Az öntvénydarabon fölül meg| erősített (D) lemeznek ugyancsak van egy | (oh konvex kivastagodása, melv az (0) ke- 1 c r ! retrész megfelelő (s) támasztó fölületére fekszik. Czélszerü. ha ezt a támasztó föliile- I tét kivájjuk és a kiváiásban egy (t) bűtőcsövet helyezünk el. minthogy eme támasztó fölület a hő hatásának nagyon ki van téve. Hogy az (O) gerenda el repedését meggátoljuk. az (s! támasztó fölületet hosszanti irányban is megoszthatjuk a ¡ti) bevágásokkal, mint az a 11. ábrán látható. A ieirt szerkezetből kitűnik, hogy ajtó (i) I emelője, az t ei forgáscsapja, a (c és b) keresztléczo. valamint az (o) keretrész is a hatása ellen teljesen védve van. Minthogy j továbbá az ajtó és a keret elei domborúak. j az izzó. megolvadt salak sem szorulhat meg i é> nem gátolhatja meg az ajtó nyitását. A kemencze másik végét több (f) részből i álló fal zárja el (li. ábra), melyeket az (E) szélső tartok (g) karjai fognak össze (2. ábra) és melyekor tűzálló falazat vagy téglák alkotnak. i A íc) keresztlécznek végein két csapja van, melyre a (k) keresztfejjel ellátott (j) rudak hatnak (1. és 2. ábra). Két a keresztfej végén alkalmazott (in) fogaskerék az (A) oldallemezre szerelt (1) fogas koszorúba, fogódzik, mig a fiitökerék-alakú részeik az épen említett koszorú (1) vezetékében vannak vezetve. A keresztfejet közepén a (<|) golyós csapágy utján az (0) dugattyú■ rúd fogja körül. Eme szerkezet segélyével
