23261. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes központozó szerszám

Mejqoleiit 1 í évi január lió 1 1-én. MAG Y. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28261. szám. XVI 'l. OSZTÁLY. Egyetemes központozó-szerszám. SZÉKELY TIHAMÉR SZERELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901. junius lió 13-ika. A hídépítési szerelési munkáknál gyakran szükséges egyes alkatrészek meglévő csa­var- vagy szögecslyukainak megfelelő lyu­kakat a hozzáerősítendő alkatrészeken pon­tosan kijegyezni. Ezt eddig olykép eszkö­zölték, hogy a meglévő lyukak kerületét rajztíível kirajzolták a hozzákötendő al­katrész föliiletén. Ez esetben azonban aki­rajzolt kör nem felelt meg pontosan a szük­ségelt furat helyzetének, holott ily szere­léseknél a legcsekélyebb eltérés is nehéz­ségeket és hátrányokat okoz. Azonkívül a rajztű mély lyukaknál egyáltalában nem al­kalmazható. Ezért ily esetben kalibereket használtak, melyek középen pontozóval el­látva, a meglévő lyukakon átdugva, a meg­erősítendő alkatrészen a fúrandó lyukak középpontját jelezték. Ily esetben a sze­relőnek a különböző méretű lyukak kijegy­zése czéljából egy egész sorozat kaliber­­pontozóra van szüksége, a mi költséges, de egyúttal körülményes dolog. Azonban régi vasszerkezetek átalakításánál gyakran elő­fordul oly eset. hogy a már lyukasztott lemezek egymás alatti lyukai nem födik egymást teljesen és ekkor a lyukátmérő­nek megfelelő kalibert nem lehet átvezetni és ígv nem lehet a hozzáerősítendő leme­zen a fúrandó lyukak középpontjait pon­tosan kijegyezni. Mindezen hátrányokat megszünteti a je­len bejelentés tárgyát képező egyetemes központozó szerszám, mely egyúttal lyuk­­mérőként is szolgál. A mellékelt rajzon az 1. ábra a szerszám hosszmetszetét ki­tolt szárnyakkal, 2. ábra ennek keresztmetszetét, 3. ábra oldalnézetét behúzott szárnyak­kal. 4. ábra ennek keresztmetszetét ábrázolja. (a) pontozó a (b) tokban és az ezt kö­rülzáró (c) hüvelynek kivehető (d) feneké­ben központosán van vezetve. A pontozó löketét ennek (e) hornyába nyúló (f) csa­var határolja és kiesés ellen biztosítja, (c) hüvely alsó részén három (g) nyílással bír, melybe a (b) tok alsó részén a központ­tól egyforma távolságban forgathatóan meg­erősített és megfelelően görbített (h) szár­nyak nyúlnak. Ezek akkép vannak görbítve, hogy az esetben, ha (b) tokot reczézett (i) fejénél fogva (c) hüvelyben forgatjuk, ak­kor (h) szárnyak a (g) nyílásokban vezetve kifelé tolatnak és azoknak szélei bármely helyzetben egyenközű háromszög sarkait

Next

/
Oldalképek
Tartalom