23258. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítő készülék

1ÍH)2. évi január lió 14 én Rí AGY. fO&7 KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS V2- >o. szám. XV!'1'. OSZTÁLY. Vízhevítő készülék Révai üs/káí» gyáros íu;daím-:sti-;x. A szabadalom bejelentésének napja 1001 junius hú 2á ika. •Jelen bejelentés tárgya egy vízhevítő ké­szülék, mely úgy háztartási, mint ipari ezé­­lokra víznek gyors íölmelegítésére szolgál és különösen gázfűtésű fürdőkályhaként előnnyel alkalmazható, mert szerkezeténél fogva csekély gázfogyasztás mellett a vi­zet ' - 1 perez alatt 40--“>0° (■. hőmérsékig hevíti. Mellékelt rajzon ezen készülék két ki­viteli alakja látható. Az 1. ábra a készülék hosszmetszetét, 2. ábra ennek keresztmetszetét, ábra egy másik kiviteli alak hosszmet­szetét mutatja. Szerkezete a következő: (a) külső és. (b.) belső henger a víz föl­vételére szolgáló, fölül és alul zárt gyűrű­­alakú keresztmetszetű űrüs köpenyt képez. A belső (b) henger vagy <c) körhornyokkal bír, vagy pedig hullámlemezből készül, egy­részt nagyobb szilárdság, másrészt nagyobb fűtőfölület elérése czéljából. Ezen köpe­nyen belül egy kétféle elemekből alkotott betét van elhelyezve, melynek alsó része a három (d) csövön át a köpeny fölső részével közlekedik. A betét, mint mar említve volt, kétféle elemekből van alkotva, úgymint a kettősfalú kúpalakú űrös (i) sisakokból, me­lyek egymással a közös (g) fölszállócső­vel vannak összekötve, továbbá az ezen si­sakokkal váltakozó sorrendben elrendezett kettősfalú csonkakúpalakú űrös (k) tányé­rokból, melyek a sisakoKical (f) esőtolda­tokon át közlekednek. Ezen kétféle elem, valamint ezek összeköttetésének sajátszerü elrendezése által a víznek megfelelő ke­ringése közben rendkívül nagy fűtőfölület áll rendelkezésére, másrészt a fűtő gázok ezen elemek által határolt tekervényes út­jukban tökéletesen kihasználtatnak. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a si­sakok és tányérok gömbszeletalakúak. egyébként szerkezete teljesen egyezik az 1. ábrabeli szerkezettel. Ezen készülék működése következő: A hideg víz (1) csapon a köpenybe öm­lik, itt felszáll, fölülről a (d) csöveken át a legalsó (k) tányérba, innét az (f) toldato­kon és (g) fölszálló csövön át a többi tá­nyérokban és sisakokban kering, míg föl­hevítve, (h) csövön tetszés szerint elve­zethető. A víz már a köpenyben a ké­szülék alatt elhelyezett gázlángzó által elő­­melegíttetik. Az égési gázok a tányérok és sisakok által a nyilakkal jelzett kerin­gésre kényszeríttetnek, miközben az összes fűtőfölületeket nyaldosva, tökéletesen ki­használtatnak. A köpenyen belül keletkező HYOMDAUíBA's

Next

/
Oldalképek
Tartalom