23254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgáz előállítására
(29) csövön át (2. ábra) a rostély alá vezethetjük. A (3l. 321 csőtokiatokhoz (3!. ábra) a leges gőzvezetékeken kívül még a (35, 36) tolat tyúk segélyével zárható gázcsövek csatlakoznak. melyek a tisztító készülékekhez vezetnek. Az üzemet következőleg vezetjük: Miután a generátorokba a (7) szelep és az összes légcsövek tolattyúinak nyitott állásánál meleg levegőt fújtunk be. amit a következőkben a rövidség kedvéért «melegbefúvás»-nak fogunk nevezni, a generátorok egyikébe, pl. az (I) generátorba a (Ki) tölcséren át szenet adagolunk. Ezután a (7) szelepet és a |22. 23. 2-t, 25) tolattyúkat zárjuk. a (27) gőzcsapot nyitjuk és a gőzt alulról fölfelé a generátor széntömegén átfújjuk, miközben a gőz elbomlik és vízgázt fejleszt, mely. midőn a frissen beadagolt szénréteghez ér, oly nagy hőfokkal bír, hogy a szenet részben gáztalanírja, minek következtében vízgáznak nehéz és könnyű szénhydrogéngözökkel való keveréke keletkezik. Ezen keverék a (3 és 4> regenerátorokon és azután fölülről lefelé a (2) generátor izzó széntömegén áramlik keresztül, miközben a szénhydrogéngőzök hydrogénné és szénoxyddá alakúinak és az ammóniáknak egy része hydrogénre és nitrogénre bomlik. Míg már most a regenerátorokban az elbontásán vízgőz és a szénoxyd hydrogénné és szénsavvá alakúi, addig az ekként fejlődő szénsav a második generátorban szénoxyddá redukálódik. A regenerátoroknak tehát kettős czéljuk van. még pedig: 1. a könnyű és nehéz szénhydrogéneket tixirozni. ill. ezeket hydrogénné és az elbontatlan vízgőz behatása folytán szénoxyddá alakítani: 2. a vízgőzt a keveréktől elvonni, oly czélból. hogy ez lehetőleg kevés vízgőztartalommal jusson a második generátorba és hogy ezután szénsav többé ne képződhessék. Az igen tiszta vízgőz a (35) tolattyú segélyével nyitott (34) gázvezetéken át távozik és a tisztító készülékekhez áramlik. Mihelyt a hőmérséklet a generátorokban és regenerátorokban bizonyos mérték alá csökkent, a (27) gőzcsapot és a gázvezeték (35) tolatty úját zárjuk, a (22, 23, 24, 2ö) tolattyúkat, valamint a (7) szelepet nyitjuk és a generátorokba újból meleg levegőt fújunk. Ekkor előbb szénoxyd képződik, mely azonban a (18, 19) csöveken át a tűz fölé vezetett levegő behatása folytán szén- i savvá ég. Az eközben fejlődő hő a regene! isitorokban fölhalmozódik. A regenerátorokból kiáramló, nagyobbára szénsavból és nitrogénből álló gázok a (16) fűtő csöveket áramolják körül, hőjük nagyrészét ezen csövekkel közlik és ezután a szabadba áramolnak. A (15) csövön befújt levegő szintén körüláramolja a fűtő csöveket és előmelegített állapotban jut a generátorokba. Miután meggyőződtünk arról, hogy a hőmérséklet a (3, í) regenerátorokban ismét elég nagy. a (2) generátorba friss szenet adagolunk, mire a iégtolattyúk és a (7) szelep zárása után a gázfejlesztést akként folytatjuk, hogy a gőzr alulról a (2) generátorba bocsátjuk, minek következtében ismét vízgáz képződik, mely a két regenerátoron és az (1) generátor izzó széntömegén át a (36) tolattyú segélyével nyitott (33) vezetékbe áramlik. A (4 és 5) ábrákban föltüntetett átkapcsoló szerkezetnél a négy (22, 23. 24, 25) légtolattyú a négynyílású (37) csappá van egyesítve, melyhez a (17) főcső és a (18, Hl. 20. 21) csőtoldatok csatlakoznak. Az (55) csapkúpot a (39) szektor fölött mozgatható (38) emeltyű segélyével működtethetjük. Ha a (3s) emeltyű a 4. ábrában föltüntetett középállásban van. akkor az összes légvezető csövek a (17) csővel közlekednek. Ha ellenben a (38) emeltyűt középállásából í5°-kal jobbra vagy balra forgatjuk, akkor a légcsövek a (17) csőtől elzáratnak. A (38) emeltyű kétkarú és alsó karjával a (40) vonórúd, az (56) rész és az (57) to- Iattyúrúd közvetítésével a (41) gőz tolatty út működteti, mely a (43) csapon (5. ábra) megerősített (42) gőzelosztó szekrényben van elrendezve.