23240. lajstromszámú szabadalom • Rács akkumulátor elektródákhoz
czélszerííen kifelé megvékonyodnak. hogy a rae.sokat matriczákból vagy formákból, melyekben azokat sajtoljuk, lehúzhassuk. A (8) nyílások szemben fekvő falaiból fésíiszerűen elrendezett, vékony (10) fogalmáidnak ki a rács középsíkjába, minek következtében a (S) nyílások ismét meg osztatnak. Az elrendezés olyan is lehet, hogy a fogak csakis az egyik falból álljanak ki. Az egyes sorok fogai igen vékonyak, szélesek és aránylag hosszúak és akként vannak elrendezve, hogy széles íolületeik a fogak meglehetősen szoros elrendezése mellett egymással szemben álljanak. Ennek következtében a (8! nyílásokba töltött aktivanyag igen finoman oszlik el és a ráccsal és az elektrolyttal minden ponton meglehetősen benső]eg érintkezik. Annál az elrendezésnél, melyet a föltaláló legelőnyösebbnek tart, a fogak vastagsága a fogak tövén ama közfal vastagságával egyezik meg, melyből a fogak kiindulnak. Ezek a fésűszeriíen elrendezett, finom, vékony fogak nagy átmeneti rölületet létesítenek, ép úgy mint ha a fogakat más alakban képeznek ki. Ily félsziget alakban kiugró fogak, melyek a lemez középsíkjába nyúlnak és a ráccsal egy darabból, matriczák vagy formák között való sajtolás útján készülnek, tehát tömörebbek és egyenletesebb szerkezetűek, mint a nyomás alkalmazása nélkül, csupán csak öntés útján előállított kiugrások, eddig egyetlen rácsnál sem leltek alkalmazást. Az (») léezekkel ellátott (1! keret és (2 •0 bordák alkalmazása annyiban előnyös, hogy a bordák elég merevek és így a rácsnál. a telepszekrényben való megtámasztását megengedik, azonkívül oly föliileteket is alkotnak, melyek között a rácsokat élválasztói szigetelő anyagot kényelmesen elhelyezhetjük. Ha a rács (4) rekeszét a rajzban láthatóknál kisebbre méretezzük, akkor az (5) léezek között csak egy (8) nvílás is kiképezhető, melylse az összes fogak belenyúlnál:. A fogak keresztmetszete állandó is lehet, de előnyösebb, ha azok szabad végük felé meg vékonyodnak, úgy hogv a fáes közénsíkjában lévő csúcs nyúljon legmélyebbre a (8) nyílásba. A fogaknak ily kiképezése, különösen ha azok a szemben fekvő falakból állanak ki, négy ezélt szolgál: először is a fogak külső végét a (9) töltőanyag középsíkjába hozza és így a vezető képességet nagyon növeli, másodszor a töltőanyag a rácsra merőleges síkban szorosan a fogakra feküdhetik, harmadszor a rácsot a matriczákból és formákból, melyekben azokat sajtoljuk, könnyen kiemelhetjük, negyedszer a sajtolásra használt formák vagy matriczák igénybevétele kisebb és azok hosszabb ideig használhatók. A fogak egy c-zélszerű alakja, az i., 2„ fi. és 7. ábrán látható, ugyanis azok vékony nyílhegy alakjában vannak kiképezve. A fogaknak görbe körvonalaik is lehetnek. mint azt a 3. ábrán (10a) jelzi, vagy a fogak az ellenkező irány felé is vékonyodhatnak, mint az a 4. ábrán (I(jb)-nél látható, végül pedig akként is kiképezhetek, hogy a (10 10a) vagy (10b) fogak felével legyenek egyenlők és mint az a 9. ábrán (lOc)-nél látható, két különböző magasságban lévő csíkon lehetnek a ráccsal egyesítve. Ezek a fogak minden esetben akként vannak kiképezve, hogy a fogaknak a középsíkba eső részei nyúljanak legmes-zebbre a nyílásba. A fogak, mint az (lOd)-né! a 8. ábrán látható, egymást tűi is födhetik. Legelőnyösöbbnek bizonyult, ha a (9) töltőanyagot a (8) nyílásokban a (10 10a) vagy (10c) fogak körül akként rendezzük el, hogy a töltőanyag külső föiülete a fogak általános körvonalaihoz jól hozzá simuljon, mint az az 1. és 2. ábrából kitűnik. Ekkor a töltőanyagnak reczézett vagy rovátkás fölül ete fog lenni, melyre a megfelelően áttört és lyukacsos, szigetelő (11) tartó-lemez fekszik. A tartólemezek az (5) léezek és a (4) rekeszek (fi 7) bordáinak éleire fekszenek, mint az az 1., 2., 3., 4., és ~>. ábrából kitűnik. Annak következtében, hogy a töltőanyag reczézve van, a fogak elvágott végeinél egy aránylag vékony réteg keletkezik, tehát a töltőanyag a fogakkal benső érintkezésbe jön és így a töltőanyag és kéről és az elcktrolvt között benső érintkezés létesül. A rácsot magát a (.11) tartó
