23228. lajstromszámú szabadalom • Tömítő szelencze

MAGY. ÁIK SZABADALMI ra| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23228. szám. V/e/1. OSZTÁLY Tömítő szelencze. STOilM & GAMST kkrkskkdő czég kiklbkn. A szabaclalo ¡1 bejelentésének napja 1901 julius hó 20 ika. Megjelent 1902. évi január lió 7-én. Jelen találmány tárgya egy ketté osztott hüvelyben alkalmazott, több részből álló fémtömítésre vonatkozik. A tömítésnek és hüvelynek egymást érintő föliiletének leg­nagyobb része hengeralakú. végük felé pedig kúpalakú rézsűvel bírnak, melyek segélyé­vel a tömítés a dugattyúrúdhoz szoríttatik. Ha a tömítés hosszú, akkor három vagy több kúpalakú rézsűt alkalmazhatunk. Ezen kúpalakú rézsűk rövidek és tompaszögűek. mi által a súrlódó és nyomóföliiletek redu­­káltatnak. úgy hogy a dugattyúm! nagy­mérvű összeszorítása ki van zárva. Ha a tömítést meghúzzuk, a nyomóhatás legin­kább a kúpalakú rézsűk helyére, tehát a tömítés végeire vitetik ár. úgy hogy a du­gattyúnál ezen helyeken rövid gyűrűalakú föliiletekkel egyenletesen tömítve körül van zárva. Az által, hogy a tömítés és ezt körülzáró hüvely hosszában széjjel van osztva, ezen tömítés részei egymáshoz képest mozgé­kony és können kezelhető, azonkívül pedig bármily nehezen hozzáférhető szelenczébe helyezhető. A hüvely rendesen két részből, a tömítés pedig három részből áll. A tömí­tés hosszszélei oly kép készülnek, hogy a tömítés elkopása esetén a közöttük lévő hézag daczára utánhúzás után jól tömíte­nek és így kevés gőzt bocsátanak át. A hü­vely a tömítést előnyösen olykép zárja kö­rül. hogy hosszhézagjuk egymást nem fö­dik, mi álral a gőznek a hézagokon való kihívása ki van zárva. Mellékelt rajz : I. és 2. ábrája ezen új tömítéssel ellá­tott- szelencze egy kiviteli alakjának hossz­metszetét és kereszt metszetét mutatja. A tömítés fölső és alsó végén (e) és (e) kúpalakú rézsűkkel bír, melyeknél fogva (b) hüvely (dl és (fi kúpalakú rézsűihez fek­szik. Ha a szelencze (g) födelét meghúz­zuk. akkor (h) hüvely a tömítést (k) dugaty­­tyúrúd föliüetéhez szorítja. Mint a 2 ábrán látható, az (a) tömítés hosszában három részre van osztva és e részek közötti hézag (h)-val van jelölve, (b) hüvely hosszában két részre van osztva. A tömítésnek és hüvelynek széjjelosztása folytán a tömítés oly engedekeny és moz­gékony, hogy (g) födélnek egyenletlen meg­húzásakor is a tömítés (k) dugattyúi' udaf jól tömíti. A tömítés ütköző föliiletének szé­lei. mint ez a 4. és f>. ábrán látható, egy (y.) szöget bezáró (o) rézsűben végződnek, úgy hogy az ütköző föl lilétek között (h) hézag keletkezik. Ezen (7.) szög oly méretű, hogy a tömítés belső föliiletének elkopása

Next

/
Oldalképek
Tartalom