23221. lajstromszámú szabadalom • Gyorsjárású szivattyú
Megjelent lí)<>2. évi .január lió 7-én. MaGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28221. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Gyorsjárású szivattyú. MILNER JÁNOS MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát olyan szivattyúelrendezés képezi, melynél a szelepek a szivattyúnak valamely ide-oda mozuó alkatrészén pl. a dugattyún, vagy plungeren vannak elrendezve, még pedig akként, hogy az említett szivattyú-alkatrésznek gyors ¡de-oda mozgásai alkalmával tehetetlenségük, valamint a folyadékban keletkező mozgási ellenállások következtében megfelelően nyílnak. illetőleg záródnak. Ez elrendezés nagyelőnye. hogy rendkívül gyorsan járó szivatytyúk készíthetők, miután a szelepek tömegének tehetetlensége és a folyadékban keletkező mozgási ellenállások a szelepek ! helyes működésére kedvezően hatnak, iHe- , tőleg a szelepek kormányzására fölhasználtatnak. A mellékelt rajzon egy a leirt elv szerint ! szerkesztett szivattyúnak három különböző kiviteli alakja van sematikusan föltüntetve és pedig: 1. ábra a szivattyú egy olyan kiviteli alakját ábrázolja, melynél úgy a szívó-, mint a nyomószelep az említett elv szerint van elrendezve, a 2. ábra olyan kiviteli alakot ábrázol, melynél csak a szívószelep van a találmánynak megfelelően elrendezve, míg a nyomószelep: mint rendesen, tehát szilárdan van a szelepszekrényre erősítve, végre a 3. ábra a szivattyú olyan kiviteli alakját mutatja, melynél a szívószelep elrendezése az említett elvnek megfelelően történt, míg a nyomószelep egyáltalában nem alkalmaztat ik. Ezen utóbbi esetben természetesen a nyomóvezetékben foglalt folyadék mennyiségnek olyan gyorsulási nyomást kell hogy adjunk, hogy a vízoszlop visszafordulása a szívási periódus közben teljesen lehetetlen legyen. A találmány lényege, mint már említettük, amaz elv alkalmazásában all, mely szerint a szelepek (esetleg csak a szívószelep) a szivattyúnak valamely ide-oda mozgó alkatrészén lesznek elrendezve és ezen szivattyúalkatrésznek egyik irányban való elmozgása alkalmával tömegüknek tehetetlensége, úgyszintén a folyadékban keletkező mozgási ellenállások következtében visszamaradva, megnyílnak és a töltést, illetőleg a nyomószelepnél a folyadéknak a nyomóvezetékbe való beömlését idézik elő. míg annak ellenkező irányban való elmozgása alkalmával a szelep tömegének és a folyadéknak hasonló behatása folytán ezen szivattyúalkatrészhez szorúlva, bezáródnak és a szívást, illetőleg a nyomószelepnél a fölszívott folyadékmennyiség továbbítását eszközük.
