23209. lajstromszámú szabadalom • Fölépítmény alsó vezetékes villamos vasutak számára
van jelölve. Ezen esetben a (A) szelvénytől i a (.1) szelvényig csekély módosításokkal az I 1. ábra nyomán leírt tartókat rendezzük ! el. Számbaveliető eltérés csak a (Ki szelvény tartójánál kezdődik, mely a 17 és 18. ábrában van föltüntetve. Kzen tartó j hasonlít a (I>) szelvénynél alkalmazott tar- j tóhoz, csakhogy a csatornanyílások kissé i távolabb vannak egymástól. A következő nagyol»!) eltérés az (M) szelvénynél szükséges. melynél a 19. és 20. ábrában föltűn- I teteti három csatornanyílással biró hosszú ■ tartót kell alkalmaznunk, melynél a csatornanyílással ellátott hosszú (.->8) betétet í kell alkalmaznunk. Kzen tartó oldalas (2í) | részei azonosa!: a 10. ábrában föltiintetett (2;>. 24» tartórészekkel. a (2’>) részek j»* diu. j azonosak a 12 ábrában föltiintetett |2.">) | résszel. A (;»< > betét derékszögű négyszög | alakjával bír és közepén i'gv csatornanyílással van ellátva, melynek (l'»i karima- | nyúlványai rézsútosan vannak kiképezve. Az iN) szelvénvnél az imént leírt tartóhoz i hasonló tartót alkalmazunk, melynél csak a j (2ő) részek szélességét kell megváltoztatni, j A 1(5. ábrában a vágányok hegyes szög- ! . “ | ben keresztezik egymást. Ha azonban a vágányok nagyobb szög alatt keresztezik egy inast, akkora megfelelő tarlót a keresztezési pontban akként kell elrendezni. Iingv az i ... i mindkét vágányhoz Lépest rézsútosan áll- j jón. hogy a csatornahasítékok keresztezési pontjai felé nyúló nyelveiket megfelelően ; alátámaszthassuk. A 21. ábra a kereszte- j zésnek ily esetét hittatja, melynek az l() 0) ! szel vény ben alkalmazandó tartója a 22.. [ 2.-S. és 21-, ábrában van föltüntetve. A tartó ! főrésze a szokásos alakkal bír (22. ábrái, a csatornanyílás azonban az egymást keresztező csatornáknak az ezen szelvénybe eső iiH-tsxésvonalának megfelelően van kiképezve és az egymást keresztező csatornák által bezárt szög szerint természetesen más és más lesz. A mint a 2H. és 24. ábrákból látható, a tartó két lapjára a (40) karok vannak erősítve, melyek a csatornahasítékok (41) nyelveinek (21. ábra) alátámasztására szolgálnak. A rendestől eltérő alakú tartok száma természetesen a körülményektől függ. így pl. ha az elágazás tompa szög alatt történik. akkor kevesebb különleges alakú far tóra van szükség, mint hegyesszögű elágazásnál. Czélszerű a már említett, a két szárnyfaltól egymással összekötő közbeneső betéthez csatlakozó részeket egymással nem párhuzamosan elrendezni, hogy az összekötött szárnymrrók ne feküdjenek ugyanazon síkban. Az I. és 10. ábrákból látható, hogy a váltó közelében a csatornahasíték nem fekszik szimmetrikusan az elágazó vágány sínéihez viszonyítva. Az I. ábra (B) és ((') szelvényeinél alkalmazott tartóknál i í. és 0. ábra) ezen okból a (14) nyílások nincsenek a tarró középvonalában (“lrendezve, hanem ettől oldalt fekszenek. Kzen elrendezés következtében a (7) és (10 csatornába sírékok tompább szöget képeznek egymással, mint máskülönben : az elágazási pontot, mely a jelen találmány szerint a (0) szelvénynél fekszik, eddig a il>) szelvénynél rendezték el. A jelen elrendezésnél az elágazási szög tompább és ennek következtében a hasitéknyelv rövidebb. tehát egyúttal szilárdabb is mivel csúcsának az alátámasztási ponttól mért távolsága kisebb, mint az eddigi elrendezéseknél. A találmány tárgyát képező tartókat természetesen a szokásos módon elrendezett csatornahasítékok esetében is alkalmazhatjuk. SzARAD.M.UI IC.KXVIK. 1. Felépítmény alsóvezetékes villamos vasinak számára, jellemezve oly tartók által. melyek a kitérő, ill. keresztezés azon szelvényeiben, melyekben az egymástól (‘lágazó sínek és egymástól elágazó vezetékek közötti távolság bizonyos maximum alatt marad, mindegyik oldalukon egy két-két szomszédos sin számára közös alátámasztó toldattal és ezen toldatok között egy a két elágazó vezeték számára közös nyílással bírnak, azon szelvényekben ellenben, melyekben az elágazó sínek és vezetékek köíötti távolság az említett maximum fölé emelkedik. mindegyik sín és mindegyik ve
