23207. lajstromszámú szabadalom • Szivar- és szivarkatartó

foroghat. Ezen tövis (1. és 2. ábrák) Iáiul- j zsahegy alakjával bír és kiélesített (g gl) oldalélekkel van ellátva, melyekkel a (c cl c2 c*3) árkokba becsappanhat.

Használat alkalmával az (f) tövist az !

1. ábrán látható helyzetbe forgatjuk, az (a) ; gyűrűt valamelyik ujjúnkra húzzuk és a | szivart a tövisre fölszúrjuk. Hogy a tartót : összecsukjuk, az (f) tövist lS0#-kal körül- i forgatjuk, hogy az a gyűrú belsejében he- ! lyezkedjék el. mikor is veszélytelenül zseb j ben hordható. Ezen összecsukás alkalmával j az (f) tövis oldaléléi mindenekelőtt a (cl c3) j árkokba és további nyomásnál a (c c2) ár- j kokba csappannak be. a mi a tartó össze- : csukását megkönnyíti.

A 3. és 4. ábrákon bemutatott kiviteli | alaknál az (f) tövis belső vége két rugal- j más (h) nyelvvel van ellátva, melyeken j egv-egv a tövis hossztengelvére merőleges, i

• •O . Cl 5 |

a (g gl) oldaléleket helyettesítő lécz. vagy j borda van elrendezve.

Az 5. és 6. ábrák olyan szivartartót mu- 1 tatnak, melynek (a) gyűrűje két részből áll. • úgy hogy azt különböző vastag ujjakra le- ' bet fölhúzni. A (d) sarnircsap. melynek ben- ! geres végei körül az f) tövis (i) tokja köz- ! vetítésével forgatható, közepén négyszögletes keresztmetszettel bír. melyre állandóan a tövishez erősített két (j) lapos rúgó támaszkodik. E rugók a tövist két végállásában és középállásában rögzítik.

A 7—10. ábrákban feltüntetett szivarkatartó az ö és 6. ábrában bemutatott szivartartótol abban különbözik, hogy irt az (f) kar külső végén két egymás fölé hajló (k) szorítószárny van elrendezve, melyeket lapos (m) nyúlványok közvetítésével (i'i rugók rögzítenek az (f) kar kimetszéseiben.

Az d) rugók a (k) szorítószárnyakat a szivarka beillesztésére alkalmas szétnyílt helyzetükben rögzítik (1). ábra) és az összecsappantott szorítószárnyakat a szivarkára szorítják, mely ily kép rugalmasan van rögzítve.

A (d) sarnircsap körül egy (o) kengyel is elforgatható, mely arra szolgál, hogy a szivartartót zsinórra vagy lánczra lehessen akasztani.

Szabadalmi igényi k.

1. Szivar- és szivarkatartó, mely egy a kézujjra erősítendő gyűrűből és egy ezzel sarnir segélyével összekötött és a szivar vagy szivarka megerősítésére szolgáló tövisből vagy karból áll, mely használatbeli helyzetében, nyugalmi helyzetében és egy középhelyzetbeii, ugyanis midőn ez a gyűrű síkjára merőlegesen áll, rugalmasan rögzírtetik.

2. Az !. pontban igényelt szivar- vagy szivarkatartó egy kiviteli alakja, melynél az (a) gyűrű (b b) nyúlványai két egymásra merőlegesen álló árokkal vannak ellátva, melyeknek metszéspontjain egy (d) csap megy keresztül, mely körül a gyűrű nyúlványainak árokjaiba becsappanó kiugrásokkal ellátott tövis forgatható.

3. Az I. pontban igényelt szivar- vagy szivartartó egy kiviteli alakja, az állal jellemezve. hogy a tövis vagy kar lapos rugókkal van ellátva, melyek a sarnircsap négyszögletes részével együtt a tövist vagy kart mindkét véghelyzetében. valamint középhelyzetében rögzítik.

! í. Az 1. pontban igényelt szerkezetű szivarkatartó. melynél az (f) kar a szivarka rögzítésére szolgáló és egymás irányában rugalmasan elrendezett (k) szorítószárnyakkal van fölszerelve.

; ö. A í. pontban igényelt szivarkatartónál görbített (k) szorítószárnyak alkalmazása, melyeket négyszögletes vagy lapos (m) nyúlványokkal az (f) kar kimetszéseiben (1) rugók rögzítenek, mi mellett az (1) rugók a szorítószárnyakat a szivarka beillesztésére alkalmas szétnyílt helyzetükben rögzítik és használatbeli helyzetükben a szivarkára szorítják.

I níjzlap melléklettel.

‘•ÁLLAS RÉSZ VÉN V TÁRSASÁG NYOMDÁJA F> U DAPBSTEI