23203. lajstromszámú szabadalom • Szitáló gép
(i) jelöli a szitaszekrényt, a (2) szokásos szélességű szitaszövet, mely kellő hosszúsággal bír, hogy a gép egyik végétől a másikig terjedjen, még pedig a feltüntetett ránczszerű vagy hullámvonal alakjában. A (2) szitaszövet két szemben fekvő oldalán alant leirt módon függélyes (•'!) rudaknak vagy karoknak egy-egy sorozatával van összekötve, mely karok (-'>■) emeltyűk egyegy sorozatának megfelelő emeltyűivel csuklósán vannak összekötve; ezen (t) emeltyűk a (2) szitaszövet alatt elrendezett (5) támaszokban vannak ágyazva. A (í) emeltyűk szabad végei (7) exczenterek kerületén nyugszanak. Ivét két szemben fekvő egymással esetleg csuklós kapcsolatban álló (4) emeltyű egy közös exczenteren nyugszik. Az emel tyű párok egyikéből egy ((>) kai' nyúlik ki. mely az exczenter alá terjed és az emeltyűket mindkét irányban kényszeríti lengeni. A (2) ábrán egy (7) exczenter és a neki megfelelő emeltyűk és karok a két legszélső helyzetben vannak j föltüntetve. A szitaszövet kér oldaliin sorozatosan elrendezett (3) karok szemben fekvő párjai egyidejűleg mozgattatnak és pedig a szitálógép hosszában elrendezett közös tengelyre fokozatosan egymásután ékelt (7j exczenterek által. A rajzban föltüntetett kivitelnél a (7) exczenterek egymásután mindig ‘*0 fokkal vannak egymáshoz képest eltolva. Mindegyik (3) kar alsó részén egy beállítható (8) rúgó segélyével a gépkeret valamely szilárd (5) részéhez van kapcsolva, mely rúgós összeköttetés a (3) kiírókat oly emeltyűként működteti, mely a (■!) emeltyűk végpontjában bírj;» alátámasztási pontját és így a (2) szitaszövetet állandóan feszített állapotban tartják, a nélkül, hogy a karnak föl- és lemozgását zavarnák. Az 1. ábrából látható, hogy a szitaszövet két szemben fekvő pontján elrendezett karpárok együttes emelése és süllyedése, mely a szövet hosszában szabályos időközökben egymásután végeztetik. — mindegyik karpár a szitaszövetet állandóan keresztirányban kifeszítvén. — a szövetnek oly lengő ; mozgást kölcsönöz, mely lényegében a víz föllilet hullámzó mozgásához hasonlít. Azon czélból, hogy a szitaszövet mindig egyformán és helyesen görbüljön és gyűrődéseket elkerüljünk, a szövet mindkét oldalán merev (9) szegélyöveket erősítünk, melyek borból vagy más alkalmas anyagból készülnek. Ezen szegélyöveket egy szövetszalag segélyével erősíthetjük meg, mely a szitaszövetet teljesen körülveszi, annak szélein át van hajlítva és a szitaszövetre rá van varrva. A (9) szegélyöv a (3) karokhoz ! különlegesen alakított (10) csípte tők segélyével van megerősítve. Ezen (10) csíptetek (II) pofái ellenkező értelemben vannak hajlítva (1. ábra). A (9) szegélyöv ezen pofák között vagy (15) csap által van tartva (2. ábra), mely mindkét (11) pofiin átmegv. A (10) csiptető a hozzátartozó (3) karhoz egy a csiptető közepéből kiálló (¡2) csap segélyével forgathatóan van megerősítve (3. ábra). A (1.0) csiptető (II) pofáinak görbülete körülbelül megegyezik a (2) szitaszövet hullámvonalainak fölső és alsó görbületeivel. Ezen görbített (10) csíptetek együtt mozogván a (9) szegélyűvvei (melyek csekély merevsége a működést elősegíti) a (2) szövetnek mindenkori pontos görbülését biztosítják működés közben. A gép működése a következő: Az aprítóhengerekböl jövő őrölt árú a szitaszövet fölvevő végén adagoltatik és a mint a szitaszövet folytonosan hullámzó mozgást végez, a hullámvonalak előre irányuló hajlásain az árút folytonosan előre hajtja és ily módon gyöngéd szitálást idéz elő. Az árú előre hajtása bizonyos tekintetben hasonlít a keményítőgyártásnál a keményítőnek és csiriznek a «keményítő-lapokon» való mozgásához. Az árú a szitaszöveten önsúlyánál fogva egyik oldaltól a másikig önmúködőleg egyenletes rétegben oszlik szét és azon része, mely a szita végére érkezik, egy megfelelő ferde töltiletre ömlik, mely azt tovább szállítja, míg azon rész, mely a szitaszöveten átesik, egy szállítószalagon rendeltetési helyére vitetik. Az árúnak a szitaszövet két oldalán való
