23191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázretortákból és kokszkemenczékből kikerülő izzó koksz melegének hasznosítására
és végre a (c) födéllel az adagoló nyílást újból és rögtön elzárjuk. Az (a) aknát eléggé tágra és mélyre kell készítenünk, hogy abba annyi kokszot adagolhassunk, hogy ez az adagolási nyílástól az akna fenekéig sülyedve tökéletesen oltatik. Ezen oltást a levegő kizárásával a (k) csővezetéken keresztül beáramoltatott vízgőzzel foganatosítjuk, mely a koksz alsó rétegeiben ezek utolsó melegének elvonása közben előbb túlhevíttetik, ezután mindinkább melegebb és melegebb kokszszal érintkezik, míg végre a fölső izzó kokszréteg által fölbontatik elemeire és ekként hydrogéngázt és szénoxydot szolgáltat. Ily módon a vízgáz fejlesztetik, miközben az izzó koksztól a vízgőznek elemeire való fölbontásához szükséges hő elvonatik, mely a vízgáz révén újból hasznosítható. Minthogy az izzó test hője az olaj kalorikus erélyének legalább 5°/0 -át teszi ki, azért a desztillált szénnek legalább 5%-át, vagy a retorták hevítése czéljából elégetett koksznak 25°/0 -át takarítjuk meg. Az ekként nyert vízgáz ugyanis rendkívül alkalmas a retorták fölhevítésére, mely czélból a vízgázt az (e) csatornán körösztűl a gázzal fűtött kemenczék csatornahálózatába vezetjük, miáltal az eddig ily kemenczéknél fogyasztott koksznak legalább 25°/0 -át takarítjuk meg. Ha a kemenczék tüzeléssel vannak ellátva, akkor elegendő a vízgázt a tüzelés fölött bevezetni és a tüzelés ajtaján annyi levegőt beereszteni, mint a mennyi a vízgáz tökéletes elégéséhez szükséges. Lehetne még a tüzelést bármely szerkezetű lángzóval is helyettesíteni, mivel a vízgáz eléggé gazdag lévén kalorikus erélyben, még hideg levegővel elégetve is elég nagy hőfokot létesít anélkül, hogy a berendezés bármiképen is komplikálódnék. A leírt berendezés, alsó részén (g) ajtóval hermetikusan lévén elzárva, a vízgázt nitrogéntartalom nélkül fejleszti. Midőn a hideg koksznak az akna alsó részén való eltávolítása czéljából az ajtót ki kell nyitnunk, akkor a levegő behatolását azáltal akadályozhatjuk meg, hogy nagy nyomást föntartva, a vízgőzt az akna alján kiáramolni kényszerítjük; ezen czélból vagy az (e) csatornát zárjuk el a szükséges mérvben vagy pedig a (k) csővezetéket erősebben nyitjuk meg. Végre, ha nagyobb mennyiségű gázt akarunk fejleszteni, hogy a közönséges gázge: neratorokat vagy tüzeléseket teljesen helyet• tesítsük, akkor a vízgőzzel együtt kevés levegőt is bocsátunk be az aknába, miáltal i a koksz alsó rétegeiben tökéletesebben hűttetik le, ellenben fölső rétegeiben elégés és a koksznak erősebb fölhevítése áll be, melynek következményeként Siemens-féle gáz keletkezik, mely a vízgázzal keverődik. A bevezetett vízgőz és levegő alkalmas szabályozása mellett annyi gázt állíthatunk elő, melynek segélyével az összes retortákat az eddigi generátorok vagy tüzelések igénybevétele nélkül fűthetjük. A fejlesztett vízgázt részben vagy egészben világítási czélokra is használhatjuk föl, mely esetben a retorták fűtése semmi módosúlát sem szenved és a fejlesztett vízgáz az eddigi eljárásokkal nyert koksznak csak krbl. 50%-át fogyasztja. Az ezen berendezésben oltott koksz vizet nem tartalmazván, természetesen nagyobb ipari értékkel is bír. Ha azonban a koksz esetleg az alsó rétegekben nem lenne eléggé lehűtve, akkor előnyös ezen rétegeket finoman elosztott vízzel öntözgetni. Az eközben keletkező vízgőz az aknán fölszállva vízgázt fog fejleszteni éppen úgy, mint a (k) csővezetékből kiáramoló vízgőz. A hideg kokszot már most az akna aljából alkalmas segédeszközök révén kocsikba vagy csillérekbe ürítjük, melyeket alkalmas emelő szerkezettel a fölszinre emelünk. Lehetne az akna alját tölcséralakban is kiképezni és tartalmát ismeretes elevátorok segélyével mechanikusan a fölszínre hozni. Az egész berendezést előnyösen a földbe sűlyesztjük, mivel ekként az a telepből csekély helyet foglal el és mivel másrészt az izzó koksz is kényelmesebben adagolható be. Ha azonban ezen elrendezés a talaj természeténél vagy más okoknál fogva nem volna lehetséges, akkor azt a fölszínen is építhetjük föl, a mikor is az izzó kokszot a nagy olvasztóknál szokásos emelő szerke-
