23176. lajstromszámú szabadalom • Hadijáték

Megjelent 1901. évi deczember lió 31-én. MAGY SZABADALMI KiK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 23176. szám. VI/tl- OSZTÁLY Hadijáték. KLEINSCHMIDT JÁNOS FRIGYES TECHNIKUS ALTONÁBAN. Bejelentésének napja 1901 május hó 25-ike. Elsőbbsége 1901 február hó 26-tól kezdődik. Ezen hadijáték egy úgy nevezett ostáblajáték, melynél különböző jelzésekkel ellátott és a további szövegben «kő»-nek elnevezett testek a táblán bizonyos játékszabály szerint mozgathatók, (a) deszka vagy tábla egy harezmezőt mutat, mely a köralakban elrendezett belső (b) állóhelyekből, a köralakban elrendezett külső (c) állóhelyekből és ezeket összekötő (d) vonalakból áll, melyek párosan minden külső (c) állóhelyet oly két belső (b b) állóhellyel kötnek össze, melyek más belső állóhelyek által egymástól el vannak választva, (d) öszszekötő vonalak előnyösen görbék lehetnek, miáltal bizonyos számú (e) keresztezési pontot kapunk. A belső (b) állóhelyek esetleg (f) vonalak segélyével egy közös középponttal vannak összekötve. Az összekötő vonalpárok különböző szintiek (a rajzon nem látható), így például a vonalak nagy része kékszínű, kisebb része zőldszinű, és még kisebb része vörösszinű, egy vonalpár pedig sárgaszínű. Ezen négy különböző szinű vonalpárnak megfelelően két csoport négy-négy különböző jelzéssel ellátott (g) és (h) kővel rendelkezünk (2. és 3. ábra). Az egyik csoport kövei például köralakú mezővel, a másik csoport kövei keresztalakú mezővel vannak ellátva, mindkét csoport az említett négyféle sziliben, mely mezők különféle méretük által egymástól megkülönböztethetők, tehát az egyes kövekannyival magasabb rangot jelképeznek, a mennyivel nagyobb méretű a jelzésük. A rajzon a kövek nincsenek színezve. Minden egyes külső és belső íc), illetőleg (b) állóhely számára hasonló szinű kővel rendelkezünk, melyet a játék megkezdésekor egy ily állóhelyre helyezünk, így tehát szemben áll egymással két köralakban fölállított hadipárt, melyeknek minden egyes köve (d) összekötő vonalak mentén előre tolható és (e) keresztezőpontok minden egyes kő előrenyomulásának határát szabják meg a rangjelzésnek megfelelően. így például a kis kék mezővel ellátott követ csak egyik (e) keresztezőponttól a másikig tolhatjuk előre és visszahúzása nincsen megengedve. így tehát ily kő (közkatona) a kék vonalpárral határolt műveleti térből sohasem juthat ki. A zöld mezővel ellátott altiszti kő, két (e) keresztezési ponttal tolható előre és egy keresztezési ponttal húzható vissza, így tehát nagyobb műveleti képességgel bír, mint a közkatona kő. Ezen mű-