23161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzgéptelepeknél a hő kihasználására
- 2 -az (r) csövön az (n) henger (x) palástjába jusson. Az (m) henger (y) palástja a (z) elágazócsövön a (h) friss gőzvezetékkel közlekedik. Ezzel a gőzgép-teleppel egy légkompreszszor van összekötve, hogy a gőz rejtett hőjét kihasználhassuk, ezzel kapcsolatban pedig egy előmelegítő alkalmazva, melyben a sűrített levegőt a gőzgép kifuvatott gőze hevíti. A kompresszor a már említett (o) hengerből és egy pár hűtőből áll. Az utóbbiak a hengernyílás tölcséralakú (6) torkolatában elrendezett üreges, (5) hengerekből állanak, melyekben több, a henger fölső részén alkalmazott (8) gyújtótérrel kapcsolt (7) cső van elrendezve. A levegő a (8) térbe a (9) szívócsövön és (10) szívószelepen jut be. A légsűrítő hengerben, valamint a hűtőkben is annyi víz van, hogy a dugattyú minden löketénél levegő jut a (11) kifuvató szelepen az előmelegítőbe. A (12) csövön be- és a (15) csövön kifolyó hűtővíz a (7) csövek körül kering, hogy a levegőt hűtse. A (12) cső és (8) tölcsér egymással a (13) cső útján van kapcsolva, hogy a levegő által elragadott vizet időről-időre pótolhassuk. A (9) szívócsővel a (16) táplálószivattyú van összekötve, hogy a légsűrítőt megindíthassuk és hogy a gőzgép vízelvezető csapjánál és a biztonsági szelepnél föllépő levegő veszteségét pótolhassuk. A szivatytyúba a levegő a (17) szívószelepen jut be és abból a (18) szelepen és (19) csövön jut a (9) szívóvezetékbe. A túlságos nagy nyomás meggátlására a (10) csőbe tehermentesítő szelep van bekapcsolva. A sűrítendő levegő legnagyobb részét az előmelegítőben nyerjük vissza, melybe a levegő és gőz a kisnyomású hengerből a (28) csövön bejut, ezt a levegőt az (o) henger a (35) csövön a (9) szívócsőbe szívja. Az előmelegítő a függélyes, alúl (25) meleg víztartállyal ellátott (24) hengerből áll. A (25) tartály fölső részében a kompresszorból a (27) csövön kiáramló levegőt fölvevő (26) kamara foglal helyet. A (26) kamarát egy sor (29) cső a (24) henger fölső részében lévő gyújtótérrel köti össze, a sűrített levegő pedig a (29) csöveken emelkedik fölfelé, míg az (n) kisnyomású hengerből (30)-nál beáramló gőz a (29) csövek között lefelé mozog. Ezalatt a kifuvatott gőzt a hűtőből a (29) csövekbe emelkedő sűrített levegő ismét lecsapja, ez a benne lévő hő legnagyobb részét, különösen a rejtett hőt ismét leadja, míg a gőz maga víz alakjában a (25) tartályba csapódik, honnan azt egy szivattyú a kazánba hajtja. A kifuvatott gőzzel kevert meleg levegő ugyancsak ad le hőt a víznek. Az így fölhevített, sűrített és gáz állapotban lévő levegő a fölvett hővel arányosan expandálódik és így a fölvett rejtett hőt erőveszteség nélkül alakítja át, A meleg sűrített levegő a (31) zárószeleppel ellátott (j) csövön a gőzkazán (b) gőzterében lévő (f) túlhevítőbe áramlik és a levegővel együtt (40)-nél gőz is jut az (f) túlhevítő kigyóba, a levegő ós gőz pedig a (41) elágazócsövön együtt áramlik a (d) túlhevítőcsőbe, melyben összekeverődnek. A gőzgép üzembe hozatalánál először a (h) csövön friss gőzt vezetünk az (m) hengerbe, amennyiben a (32) szelepet nyitjuk, míg az (i) cső (33) szelepét zárva tartjuk. Mikor a (16) tápláló szivattyú és a légsűrítő elég levegőt szívott be és a légsűrítőben és (24) előmelegítőben a nyomás elég nagy, hogy a levegő (31) szelepen át a gőzfejlesztőbe juthasson, a (32) szelepet elzárjuk és a (33) szelepet nyitjuk. Az isothermikusan komprimált levegő kezdetben a kifuvatott gőz összes hőmennjr isé' gét föl fogja venni és azután, mikor az (f) kigyón a (b) gőztérbe jut, a környező gőz hőmérsékletét veszi föl és a kígyóból a (b) térből beáramló gőzzel a (d) túlhevítő csöveken két oldalt el fog ágazni, úgy hogy a gőz és levegő bensőleg keverődve és erősen fölhevítve jut a gőzgépbe. A leirt berendezésnél a kondenzátorban a hűtő víz által lekötött hő ama nagy hőmennyiséggel, melyet a rejtett hő beleértósével a kifuvatott gőzből elvonunk, arányban nincs, tehát a munka, a melyet így
