23119. lajstromszámú szabadalom • Új rendszerű távbeszélő berendezés

— 9 -(G) és (Gl) akkumulátor-telep van kapcsolva, mely a szükséges, körülbelül 20—24 volt feszültségű áramot szolgáltatja, még pedig akként, hogy valamennyi fölhívó állomás a (G) telepet használja, valamennyi fölhívott pedig a (Gl) telepet. A dugóáramkörnek a beszédet közvetítő vezetékébe pedig a már említett czélból két (Q)) és (Ql) kondenzátor van iktatva, melyek az (N) kérdező dugó csúcsát az (NI) kapcsoló dugó csúcsával, az (N) kérdező dugó testét pedig az (NI) kapcsoló dugó testével kötik össze. Ezen összeköttetés, mint látható, itt minden néven nevezendő tekercsnek a beszélgetési áramkörből való teljes kizárásával történik. A beszélgetéshez valamennyi előfizető a központban elhelyezett (G) és (Gl) akkumulátor-telepeket használja. Természetes, hogy ilyen akkumulátor-teleppel fölszerelt dugóáramkörből több áll ugyanazon hivatalnok rendelkezésére, hogy egyidőben több pár előfizető-állomás között létesíthessen összeköttetést. A leirt rendszer egy teleppel is jól működik, de két telep alkalmazása előnyösebb. Az (0) és (01) ellenőrző elektromágnesek (ol) és (o2) illetőleg (o3) és (o4) tekervényei, a mint már szintén említve lett, egymáshoz képest dift'erencziál vannak elrendezve, azaz egyenlő ellenállási viszonyok és tekervényszámok mellett azokban ugyanazon áram ellenkező irányban kering, ennek következtében azt lehetne hinni, hogy eme differencziál tekercselt elektromágneseknek a dugóvezetékhez mellékzárlatba való kapcsolása a beszélgetésre zavarólag hatna, miután a vezetékből jövő fluktuáló áram inkább az elektromágnes tekervényein volna hajlandó átáramlani, mint a (Q) és (Ql) kondenzátorokon áthatolni. Ez részben tényleg így volna, ha az elektromágnes két tekervénye egymáson volna elrendezve. Miután azonban ezen két tekervény a vasmag két végére van helyezve és pedig egyenáramokra differencziálisan, ennek következtében az elektromágnes a gyorsan váltakozó beszélgetési-áramok ellenében igen nagy önindukczió-tényezővel bír. Ezen önindukczió-tényezőt még tetemesen növeli ama körülmény, hogy a vasmag átmérőjéhez viszonyítja, igen hosszú és hogy a tekervényekerős vasburkolatba vannak bezárva, a minek folytán az elektromágnesek igen nagy önindukczió-tényezőt nyernek aránylag csekély ellenállással és ezen aránylag csekély ellenállás daczára a beszédet közvetítő áram által működésbe nem jöhetnek. Ugyanezen czélból valamennyi a jelen rendszernél alkalmazott (I) elektromágnes is erős vasburkolattal van ellátva A hivatalnok telefonáramkörébe egy kondenzátor van iktatva, mely az előfizető állomás telefonjában az erős csattanást meggátolni van hivatva, ha a hivatalnok saját telefonját bekapcsolja. Ha a hivatalnok telefonjában a csattanás ezek daczára még igen erős volna, a hivatalnok telefonjának indukczió-tekercsét egy harmadik tekerccsel látjuk el, melyet egy külön relais segélyével a telephez kapcsollunk. E relais csak akkor jön működésbe, midőn a dugó csúcsát egy elfoglalt hüvelyhez érintjük. Az elfoglalt vezeték tehát egy relaist hoz működésbe, mely egy helyi áramkört zár, úgy hogy a hivatalnok telefonjában csak egy csattanás észlelhető. Az egy központba kapcsolható előfizetőállomások számát tudvalevőleg az korlátozza, hogy a multiplex-kapcsolókat tartalmazó táblát nem lehet tulnagyra készítenünk, nehogy ez által a kezelő hivatalnok munkáját megnehezítsük. Az előbb ismertetett rendszernél is már tetemesen nagyobb a bekapcsolható előfizetők száma, mint a jelenlegi rendszereknél, a mennyiben tudniillik maguk a multiplex kapcsolók igen kis dimenziókkal bírnak, úgy hogy e rendszer alkalmazásával már körülbelül 25.000 előfizető könnyűséggel kapcsolható egy központba, a nélkül, hogy a multiplex-kapcsoló-táblát nagyobbítani kellene, melynek, mint tudjuk, valamennyi állomás multiplex-kapcsolóját tartalmaznia kell, hogy a kezelő-hivatalnok a hozzá beosztott előfizetőket bármely kibánt előfizetővel összeköthesse. A jelen rendszernél használt kapcsolók ugyanis az ismert kivitelektől lényegileg