23108. lajstromszámú szabadalom • Petróleum izzófénylámpa
Megjelent 15)01. évi deczember Iió 7-én. MAGY SZABADALMI K.IR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28108. szám. II/d. OSZTÁLY. Pex roleum-izzófénylámpa. KORNFELD ADRIAN MAGÁNZÓ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó 4-ike. Jelen találmány tárgya oly izzófénylámpa, mely nyomás alatt álló petróleum által tápláltatik és melynek fő jellemzője az. hogy elgázosítója egy fő- és egy mellékcsőből áll, valamint jellemzetesek az ezen elgázosító fűtésére rendelt eszközök is. Az eddigi petroleum-izzófénylámpáknál, mint például a Washington-lámpáknál, az égetésre használt anyag elgázosítására egy egyenes, a láng irányában merőlegesen elrendezett csövet alkalmaztak, mely egészen a láng közelében feküdt s az utóbbival érintkeznie is kellett azon czélból. hogy a nyomás alatt álló petróleum elgázosítása bizt03Íttassék. Azonban a csőnek csak azon része nyúlhat be a láng belsejébe, mely a gázok, ill gőzök kitódulására rendelt nyílással van fölszerelve. Az említett cső másik végének aránylag hidegnek kell lennie, mert ez hordja a tű működtetésére rendelt szerkezetet, hol az utóbbi arra szolgál, hogy a kifolyatónyílást a petróleum elpárologtatása után esetleg visszamaradó tisztátlanságoktól megszabadítsa. Ezen egyenes csőből álló, tűvel fölszerelt elgázosító általán ismert, azonban alkalmazása a petroleum-izzófénylámpáknál kényelmetlen, mivel a fejlesztett gázok, ill. gőzök természetszerűleg merőlegesen fölfelé törekszenek szállani és csak bajjal vezethetők lefelé, oda, a hol a láng fekszik. Azon czélból, hogy a gázok a lehető legrövidebb utat tegyék meg a kitódulónyílás és a lángzó között, az elgázosító csövet vízszintes állásban rendezték el a láng fölött, mint ez például a Kitson-féle lámpáknál látható. Azonban ezen elrendezés mellett az elgázosítás a cső belsejében lehetetlenné válik. Mivel ugyanis az izzóharisnyával fölszerelt lángok általában véve hosszúkásak és aránylag csekély átmérővel bírnak és elhelyezésük függélyes, így természetesen, a vízszintesen fekvő elgázosítónak csak igen kicsiny fölületét találhatják és pedig a láng és a cső keresztezési pontjánál. Az ilyen módon bekövetkező hevítés azonban teljességgel elégtelen a nyomás alatt álló petróleum elgázosítására. Ezen hátrány kiküszöbölése végett többféle kísérletet tettek, így a vízszintes cső fölött hőközpontosító készülékeket (radiátorokat, hengereket, stb.) rendeztek el, azonban ezen kísérletek semminemű gyakorlati eredményre nem vezettek. Az elgázosítónak ezen vízszintes csövében a nyomás alatt álló petróleum hasonlóan terjeszkedik el a és gőzökké1 , az gázokkal elgázosítónak
