23105. lajstromszámú szabadalom • Átkormányzó berendezés kompound lokomotivokhoz

venger átkormányzó szerkezete csak körül­belül a fél kitérését végezte el, mikor a kisnyomású henger átkormányzó szerkezete már majdnem teljesen kitért. Az 1. ábrán látható vezető (pl. a (P) ve­zető), kulisszával és viszont a kulissza (pl. az (0) kulissza) vezetővel is helyettesíthető. Az (N) vezető mozgatása más módon is tör­ténhetik, pl. olyképen, hogy az átkormány­zóval össze van kötve. Lehet az (N) vezetőt más és nem az (M) pontban is hajtatni. Ha kisebb nagyságú kitérések szükségesek, az (0) kulissza hossza zérus is lehet, ép úgy zérus lehet a (Pl—01) távolság is. Az (N P 0) vezetők a leírt módon olyképen is elrendezhetők, hogy az (U2) átkormányzórúd közvetlenül a kulisszában csúszó darabbal vagy az ehhez kapcsolt vezetőrudakkal lehet összekötve. Az (Ul U2) átkormányzó rudaknak moz­gatására szolgáló berendezést (1. ábra) a 2. ábrán két (El E2) elipszis kerék helyet­tesíti, melyek ugyancsak egy közös (S) csa­varba fogódzanak. A két (El E2) elipszis kerék, melyek az egyenlő fekvésű gyújtó­pontjaikban vannak ágyazva, forgásközben mindig a végtelen csavarba fogódzanak, mert a megfelelő vezérsugarak összege állandó. Hogy a megrajzolt kiviteli módo­zatnál az (S) csavar az elipszis kerekekbe exczentriczitása daczára állandóan befo­gódzék, az elipszis kerekek eltolható csap­ágyakbavannak ágyazva. Az elipszis kerekek gyújtópontjain átmenő tengelyekre vagy csapokra, vagy pedig magukra az elipszis kerekekre szerelt (20 21) karokra fogód­zanak az (Ul U2) átkormányzó rudak, me­lyek, mint az a 2. ábrán látható, olyképen mozognak, a mint azt az 1. ábrán az (I —V) és (II-—VI) számok jelzik. A két elipszis kerék között elhelyezett hajtóművet egy az elipszis kerék bármely tetszőleges pontján alkalmazott hajtóművel is lehet helyettesí­teni. így pl. lehet az egyik elipszist a gyújtó­pontjánál is forgatni. A leírt átkormányzó berendezés egyaránt alkalmazható négy- és kéthengeres lokomotivoknál. Ha az 1. ábrán látható kiviteli módozat­nál az (0) kulissza hosszát, mint azt föntebb jeleztük, valamint a (Pl —01) távolságot zérussal tesszük egyenlővé, a két (N) és (P) vezető egybe esik, illetőleg a (P) vezető elmarad. Ekkor az (N) vezetőt — mint az a 3. ábrán látható — (R) csavarkerék gya­nánt lehet kiképezni, mely az (Rl) csap­jával fogódzik a (H) emelő (H2) kulisszájába és eme emelő közvetítésével a kisnyomású henger (U2) átkormányzó rúdját valamivel kevésbbé kedvezően, de lényegiben véve ép úgy mozgatja, mint az 1. ábrán leírt szer­kezet. A nagy- és kisnyomású henger átkor­mányzó rúdjának megfelelő helyzeteit a 3. és 4. ábrán (I II) . . . és (II III) . . . jelzi. Ha a (H) emelő közvetlenül az (R) csavar­keréken van megerősítve (2. ábra), a kis­nyomású henger (U2) átkormányzó rúdja a nagynyomású henger (Ul) átkormányzó rúdjával majdnem azonos módon mozog. Hogy már most a két átkormányzó szer­kezetet egj'etlen működtető berendezés segé­lyével mozgathassuk, a csavarkerék hajtó­csavarját az (S) csavarra szereljük. A két (Ul U2) átkormányzó rúd viszonlagos moz­gása ekkor kevésbé kedvező viszonyok kö­zött megy végbe, mint az 1. ábránál leírt szerkezetnél, de a berendezés bizonyos czé­loknak mégis megfelelő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Átkormányzó berendezés kompound loko­motivokhoz, mely átkormányzó beren­dezés segélyével a kisnyomású henger töltését kis és közepes töltések esetében a nagynyomású henger töltésénél jóval nagyobbá lehet tenni, azáltal jellemezve, hogy az (M) csap egyenes vonalban vagy íven történő eltolása által a nagynyo­mású henger (Ul) átkormányzó rúdját működteti és egy egykarú (N) vezetőt forgat ennek fix vagy mozgatható (01) forgáspontja körül és ez a vezető egy második egykarú, a kisnyomású henger (U2) átkormányzó rúdjával összekötött (Q) vezetőt forgat, a (Ql) forgáspontja körül, miközben az (NI) és (Q2) kulisszát a forgatható (P) vezető vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom