23097. lajstromszámú szabadalom • Fúró két oldalon való köszörülése által nyet előfúvóval

Megjelent lí)01. évi deczember hó 17-én. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28097. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Fúró két oldalon való köszörülése által nyert előfúróval. WESSELMANN BRUNO MÉRNÖK GROSS-LICHTERFELDEBEN. Bejelentésének napja 1900 deczember hó 5-ike. Elsőbbsége 1898 márczius hó 19-től kezdődik. A jelen találmány tárgyát egyenes vagy spirálisalakú hornyokkal ellátott fúró képezi, mely hornyok harántmetszete olyan, hogy a fúrónak két oldalon akként való köszörülése által, miként az a spirális fúróknál történik, a fúró közepén előfúrót nyerünk. Ezen előfúró által kedvezőbb, az összes hátrányokat kiküszöbölő munkamódot érünk el. Az eddigi e fajta fúróknál az előfúrót akként képezik ki, hogy a fúró hosszirányában futó éles bordákat vagy ugyancsak hosszirányú hornyokat rendeznek el. Ezen éles hosszbordák vagy hornyok azonban úgy előállításuk, mint munkamódjuk tekintetében oly hátrányokkal bírnak, melyeknek kiküszöbölését a jelen találmány tárgya czélozza. Ezen czélból a fúrót akként képezzük ki, hogy annak középső része közel derékszögű harántmetszetú legyen. A fúró oldalrészei akként csatlakoznak a középső részhez, hogy azoknak vastagsága bordák és hornyok fölvétele nélkül a fúró kerülete felé mindinkább növekedik. A két oldalon való köszörülés által már most az oldalrészeken egyenes vagy kissé görbe vágó éleket kapunk, melyek a fúró középső része által képezett előfúró éleihez tompa- vagy derékszögben csatlakoznak. A fúró kedvező hatása az éleknek ezen elrendezésétől függ. A jelen találmány tárgyát képező fúró a mellékelt rajzon néhány fogauatosítási alakjában van föltüntetve: Az 1. és 2. ábra a fúró két oldalnézetét láttatja. A 3. ábra ugyanannak fölülnézete. A 4. ábra az ezen fúróval előállított lyuknak harántmetszete. Az 5. és 6. ábrák a fúró módosított harántmetszeteit láttatják. A 7. ábra egy spirális fúrót tüntet föl. Az 1 —3. ábrákon föltüntetett fúró alakját két trapéz harántmetszetú (a b d e) és (f g i k) csatorna határozza meg. A középső (A) rész egy derékszögű harántmetszetú (b d g i) rudat képez. Az oldalas (B) és (C) részek (a b) és (f g) élei fölülnézetben (3. ábra) a középső (A) rész éleivel tompa szöget képeznek. Ezen szög nagysága a fúró és a fúrandó rész anyagától függ. A (d e) és (i k) élek helyzete és alakja a fúró működésére nem lényeges. Ezen élek ívalakúak (5. ábra) lehetnek vagy a középső rész éleivel egy vonalba is eshetnek (6. ábra). Hogy mily módon keletkezik a két oldalon való köszörülés által az előfúró, azt az 1. és 2. ábrából láthatjuk. A köszörülés sík vagy görbe fölületeken eszközölhető. Az (A B C) részek fölületei befelé vagy kifelé