23068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa konzerválására
Bé sűrűségű keverékét használjuk, úgy a víz elpárologtatását a kívánt módon eszközöltük. Ha a fát a meleg fürdőből kivesszük, úgy azt az említett keverék néhány milliméter vastagságú rétegben borítja. Az ezután következő abszorpczió folyamat alatt a víznek a hideg fürdőben való kondenzácziója folytán keletkezett vákuum által az említett sűrű réteg a fába beszívatik és a fa fölülete alatt kemény, áthatlan réteget képez, mely a fát a légköri befolyások és egyéb ártalmas behatások ellen megvédi. II. Ha hideg fürdő gyanánt két folyadékot alkalmaznak, melyeknek összetétele és sűrűsége egymástól teljesen különbözik, pl. zink-chlorid, vagy más sók 2—4C Bé sűrűségű oldatát és 10—14° Bé sűrűségű kátrányolajat (creosotot), úgy ezek, mint ismeretes, erős kavarás daczára sem keverednek, hanem a könnyebb folyadék, ez esetben a sóoldat, a creosot fölött úszni fog. A meleg fürdőből kivett fát tehát a hideg fürdőbe mártjuk és annak fenekére nyomjuk le, hogy a creosot a fa lukacsaiba hatoljon. A fát addig hagyjuk a hideg fürdőben, míg a folyadék fölszine egy indikátoron leolvasható, az abszorbeálandó mennyiségnek megfelelő, vonásig nem sülyedt. Ezen pillanatban ismert szerkezetek segélyével a fát annyira emeljük, hogy a sóoldatba jusson, amelyben a kondenzáczió, illetőleg abszorpczió teljes befejezéseig marad, hacsak az abszorpcziónak kisebb mértéke nem kívántatik, amely esetben a fát hamaráb kivesszük a fürdőből. Ezzel az eljárás be van fejezve. A fának a három különböző fürdőben való keresztülmenetele alkalmával a következő jelenségek játszódnak le: A míg a fa a második fürdőben a kátrányolajat abszorbeálja, ez utóbbi az első fürdőből a fára ragadt szurkot könnyebben magával viszi, miután ez az olajban könynyen oldódik. Ha a fa ezután a sóoldatba jut, úgy ez a fában még be nem fejezett kondenzáczió által a fába szívódik és az előbb abszorbeáltkátráuyolajon végigvonulva, evvel úgy, mint egy szűrőn való átáramlás alkalmával bensőleg keveredik annyira, hogy attól többé el nem választható. A fa által a meleg fürdőben fölvett szurok ezen folyamat közben a fa fölülete alá jut, ahol a fát levegő és víz behatolása ellen megvédő áthatlan réteget képez. Ily módon tehát a fában két oly folyadéknak tökéletes keveredését érhetjük el, melyek különben egymással nem keverednek és ha teljesen emulzifikálva volnának is, a fába való behatolás alkalmával egymástól szétválnának. A jelen eljárás továbbá nem csupán a fa által fölveendő anyagok minőségének, hanem ezen anyagok mennyiségének pontos szabályozását és elleuőrzését teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fa konzerválására, mely abban áll, hogy a fát bizonyos ideig 100 C°-nál magasabb forró és megfelelő hőfokra hevített nyílt tartányban lévő folyadékba mártjuk, miáltal a fában lévő nedvesség elpárolog és egy igen csekély maradék kivételével eltávolíttatik, mire a fát vagy az eredeti folyadékban, vagy pedig azáltal, hogy gyorsan az előbbivel megegyező, vagy más folyadékot tartalmazó edénybe visszük át, lehűlni engedjük, illetőleg lehűtjük, miáltal a fában lévő vízgőz kondenzálódik és légüres tér képződik, amelybe a légköri nyomás az abszorbeálandó folyadékot leszorítja. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja, mely abban áll, hogy a meleg fürdőhöz alkalmas mennyiségű szurkot, vagy más sűrű és oldható anyagot keverünk, mely az abszorpczió folyamat alatt a fába vitetik, miáltal annak fölülete alatt száraz és teljesen áthatlan réteg képződik. 3. Az 1 alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja, mely abban áll, hogy a két nem keveredő különböző sűrűségű folyadékot a kívánt keverési arányban oly módon abszorbeáltatunk a fa által, hogy a fát a
