23059. lajstromszámú szabadalom • Lapos drótrúgó

Megjelent 1901. évi deczember lió 17-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23059. szám. m OSZTÁLY. Lapos drótrúgó. WAGENER & SCHILLING CZÉG CASSEL/" OBERKAUFUNGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 21-ike. Fűző és derék betétekül eddig kétféle lapos drótrúgót alkalmaztak. Az egyiket úgy állították elő, liogy két, egymással ellenkező irányban csavarodó, tetszés szerinti számú drótból álló és egyenlő átmérőjű kerek spirálrúgót oldalt hurokról hurokra egymásba csavartak és azután az egészet laposra nyomták. A másik fajta lapos drótrúgót úgy készítették, hogy tetszés szerinti számú drótot egy nem kerek rúd körül csavartak és azután a nyert árut a rúdról való letolás után laposra sajtolták. Az első mód szerint előállított rúgók mindkét oldalon szélekkel bírnak, a melyeket bizonyos értelemben zártaknak tekinthetünk. Szerkezetüket tekintve azonban sokkal nehezebbek, mint egyenlő erősségű drótok alkalmazása mellett a második mód segélyével készült rúgók. A második mód mellett készült rudacskáknál az elsővel szemben azon hátrányuk van, hogy csak egy szorosan összeillesztett szélük van. míg a másik szél a laposra sajtolt spirálisnak kifelé vagy egymáson fekvő ívrészeiből áll és ennek következtében a sűrű szél felé való hajlásnál, a mi tehát a fölülettel keresztirányban van, többnyire szétnyílnak és a feszültség kisebbedésével nem mindig térnek vissza az eredeti helyzetbe. Jelen találmány tárgyát a föntemlített czélnak megfelelő újfajta rúgó képezi, a mely a mondott hátrányoktól ment, azonban a mostanáig használt rúgók előnyeit egyesíti. Ezen rúgó minimális súlyú, rugalmassága minden irányban olyan, hogy maradandó alakváltozás egy testmozgásnál sem jön létre, azaz a test foroghat és hajolhat. a mint akar, mert a rúgó ezen mozgásoknak nem ál ellen, daczára ennek mindig visszatér eredeti természetes helyzetébe. Ezen czél elérésére szolgáló elvnek alapgondolata azon jelenségekre támaszkodik, a melyek egy test hajlításánál létrejönnek. Ugyanis a hajlításra igénybevett testet két részre oszthatjuk. Az egyik rész, a mely a neutrális szálon kívül esik, a mely tehát az igénybevétel alkalmával nyúlásnak, tágulásnak vagy szakításnak van alavetve, míg a másik, a neutrális szálon belül eső rész ugyanily körülmények között összeszorítódik, vagy összenyomódik. Mi tehát a két részből álló ezen újfajta lapos drótrúgót mint egységes egészet tüntetjük föl. Ezen két rész úgy van egyesítve, hogy a hajlí-