23048. lajstromszámú szabadalom • Újítások szövőszékeken

Meírjelenl lí)Oí. évi rleczember lió i>-ón. MAGY SZABADALMI KI A HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23048. szám, XIV/b OSZTÁLY. Újítások szövőszékeken. LA SOCIÉTÉ D'ÉTUDES DU MÉTIER A PRODUCTION DOUBLE CZÉG, MINT VEYBON LAJOS JOGUTÓDJA PARISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 22-ike. A jelen találmány tárgyát tevő és szövőszékekre vonatkozó javítások ezélja a hímes és hasonló szöveteket illetőleg a produkczió növelése, esetleg megduplázása, a mennyiben lehetővé teszik az alapnak és az ábrának egyidejű elkészítését, míg a mostani szövőszékekkel az alapot és az ábrát egymásután kell elkészíteni. A találmány másik előnye az, hogy mindenféle szövőszékre alkalmazható, és hogy sem a szerelési módot, sem a szövőszék működését nem érinti. A találmány magyarázatára szolgál a mellékelt rajz, melyben az 1. ábra egy a jelen találmány szerint készített Jaequard szék függélyes keresztmetszete; a 2. ábra a Jaequard gép hajtószerkezetének oldalnézete; a 3. ábra a találmány egy részének nagyobb léptékben készült keresztmetszete; 4. ábra megfelelő oldalnézet; az 5. ábra a megfelelő fölülnézet; a 6. ábra a 3. ábrának analógiája és a találmány egyik alkatrészének hajtószerkezetét mutatja. Az 1. ábrában bemutatott szövőszék, mint minden más szövőszék, magában foglalja az (a) lánczhengert, a (b) vászonhengert a (c) fonálvezetéket, a (d) mellfát, az (e) zsinórokat, melyeknek szemein az (f) lánczfonalak át vannak fűzve, a (g) bordát és a (li) vetélőpályát, melyhez az (i) bordavezetőrúd is tartozik. Az (e) zsinórok az emelő zsinórokkal a szövőszék fölső részén lévő Jaequard gép gamóilioz vannak erősítve, melynek (k) hengerén a lyukasztott (m) kártyák a szokott módon gördülnek. A jelenlegi szövőszékeknél az (e) zsinórok a Jacquard-gép hatása alatt akként működnek az (f) lánezfonalakra, hogy azokat két szádra osztják és ezek között egy nyílást képeznek, melyen azután a vetélőt átvetjük egy vetülék fonál lerakása végett. A találmányunk szerint szerkesztett szövőszék úgy működik, hogy ogymásfölött két nyílás (szád) támad, úgy hogy egyszerre két (17 és 18) vetélőt lehet áthajítani, melyek közül az egyik pl. az alapfonál, a másik pl. az ábrafonál átvetésére szolgál. A vetélők egyike egy pótpályán mozog, mely a kellő pillanatban eltűnik, hogy a két egyszerre lerakott fonalat a bordavezetőrúd egyetlen ütéssel megszoríthassa. Az 1. ábrában tényleg látunk két egymás fölött lévő (o és n) nyílást és a (p) fogakból képezett pótpályát, mely a borda-