23046. lajstromszámú szabadalom • Újítás hátracsúszó csővel bíró lőfegyverek závárzatán

(3) tokon és a (2) závárzat tokon át annyira benyúlhat, hogy a (6) gyúszöghöz hozzá ütközhetik. A (17) ütővas hátsó végénél egy kör­alakú keresztmetszettel bíró rúdban végző­dik, melyben a billentyű nyugasza be van metszve és mozgatására a (18) ütőrúgó szolgál, hol az utóbbinak hátsó vége a (16) ütővas-hüvely furatában alkalmazott toldat­hoz támaszkodik. A (3) toknak alsó részénél a (19) feszí­ték-hüvely van elrendezve, melyben a (20) feszíték mozog s ez utóbbi, hasonlóan a (17) iitővashoz, lelapított karjával benyúl a tokba és a (4) záródugattyúnak egy meg­felelő hornyába kapaszkodik, minek követ­keztében a (20) feszíték a (4) záródugattyú­val oly kapcsolatba jut, hogy az említett két résznek együtt kell mozognia. A (20) feszíték mögött a (19) feszíték­hüvelyben a (21) zárórúgó foglal helyet, mely hátsó végénél a (19) hüvelynek egy toldatához támaszkodik. A (20) feszíték hengeres részénél keresz­tül van fúrva, úgy hogy a (21) rúgó által körülvett (22) húzórúd rajta áthatolhat. Ez utóbbi összeköttetésben áll a (20) feszí­tőkkel. A (22) húzórúd két gyűrű alakú nyu­gasszal bír, melynek egyikébe vagy mási­kába a (29) feszítő-retesz behatolhat, midőn a húzórúd mellső vagy hátsó végállásá­ban van. A (22) húzórúd a megfogás megkönnyí­tése végett, hátsó végénél (23) gyűrűvel van fölszerelve. A (3) tokot hátsó végénél a (24) fenék­csavar zárja el, mely a záródugattyúnak és a závárzat-toknak, valamint a csőnek hátra­csúszását határolja. Ezen (24-) fenékcsavarral a (25) fenék­lemez (26) és (27) csavarok közvetítésével szilárd kapcsolatban áll. A (25) fenéklemez jobb- ós balfelé nyúló két karral bír, melyekhez a fából, szárúból vagy más alkalmas anyagból készített és (40, 41) csavarok segélyével rögzített (38, 39) markolat-oszlopok csatlakoznak, hol az utóbbiak a géppuska fogantyúját képezik. Mint az 5. ábrából látható, a (16) és (19) hüvelyek, melyek a (3) toknak megfelelő hornyolásaiban vezettetnek, a (34) hüvely­kapocs által a (3) tokhoz szoríttatnak, míg az említett (16) és (19) hüvelyeknek hátra­csúszását a (25) fenéklemez, előre való csúszását pedig a (3) tokon alkalmazott hornyoknak merőleges véglapja határolja. A (34) hüvelykapocs alsó végéuéi a (35) hüvelykapocs-kengyellel van fölszerelve, mely sarok közvetítésével a (36) szög körül elforoghat. Ezen kengyel fogantyúja a 8. és 9. ábrákon látható és önmagától való ki­kapcsolódását egy zárására szolgáló rugal­mas sasóka akadályozza meg. A (32) kivető (2. ábra), mely a (3) tok­nak egy hornyába illeszkedik és (33) szög segélyével van megerősítve, orrával benyúl a (4) záródugattyúnak egy ezen czélra ren­delt hosszanti hornyába, mint ez a 2., 3. és 5. ábrákon látható. Szintén a (3) tokban van a (13) záró­emeltyű is elrendezve, mely (14) szög kö­rül lenghet és hátsó hosszabb végét a (15) rúgó állandóan fölfelé szorítja. Az (1) csőnek védelmére és hűtésére a (3) toknak mellső végére a (42) hűtőköpeny van csavaró!va és a czélgömb az utóbbin foglal helyet. Az említett hűtőköpenyt, mely kézzel is lecsavarolható. helyes állásában a (10) köpenytartó tartja meg, hol az utóbbi a (3) tokhoz van a (11) szög körül forgat­hatólag megerősítve és a (12) rúgó hatása alatt áll, míg az említett rúgó a köpeny­tartó nyomógombjának egy megfelelő fura­tában van elhelyezve. Ezen (10) köpeny tartónak, valamint (42) köpenynek alakja az 1., 3, 7. és 9. ábrákon látható. Az (1) csőnek és a (2) závárzattoknak előre való mozgását a (31) ütközőlemez ha­tárolja, mely a (42) hűtőköpenybe vau be­csavarolva és mely csavarolás által előre vagy hátra eltolható, hogy a csőnek előre és hátra történő csúszása szabályozható le­gyen. Azon czélból, hogy a (42) hűtőköpeny ben lévő víz hátrafelé ki ne folyhasson, a (2) závár*attok mellső vége közelében meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom