23041. lajstromszámú szabadalom • Újítások kihúzó asztalokon

viszonyítva többé el nem mozdulnak, mint az a 2. ábra baloldalának és a 3. ábrának összehasonlításából, de abból is kitűnik, hogy az (1) hosszabbítótábla a (d) tartóra viszonyítva többé el nem tolódik, tehát a rudazat többé el nem mozdulhat. Az ismeretes kihúzható asztaloknál az (1 11) táblák betolásánál a (k) táblákat és a (k 1) táblák betolásánál az (a) asztallapokat föl kell emelni. Hogy ezt kényelmesen végezhessük, a következő berendezést alkalmaztuk. Az (l és II) lioszszabbítótábla alsó oldalán egy a (8) rúgó által állandóan oly helyzetben tartott (9) forgattyú tengelyt alkalmazunk, hogyannak a belső végén alkalmazotti (10) forgattyúja és a külső végén alkalmazott, a tengelyt működtető (11) forgattyúja fölfelé igyekszik fordulni. A (10) forgattyú a hosszabbító táblákat emelő berendezés alá nyúlik, mely lényegében véve két, az (1) hosszabbítótáblára ágyazott, egymással párhuzamos, kettős forgattyús (12 13) tengelyből áll, mely tengelyek megfelelő forgattyúit a (10) forgattyúra fekvő (14) és a (k) tábla alá nyúló (15) kapesolórudak kötik össze. A (15) kapesolórudon a (k) tábla alá, illetőleg ha az (1) tábla teljesen a (k) tábla alá van betolva, az (a) asztallap alá nyúló és erre ráfekvő görgőkkel van fölszerelve, melygörgők — minthogy azok az asztal szélessége irányában is eltolódnak legczéiszerűebben a 7. ábrán látható golyóscsukló gyanánt lehetnek kiképezve. Ez a golyóscsukló egy fél gömbalakú (16) csészében helyet foglaló (18) gömbből áll, melyet a kis magasságú gömböv gyanánt kiképezett (17) csavarház rögzít a (16) csészében. Ugyanez a berendezés alkalmazható a (p) lábak végén is azok görgőik gyanánt. Mikor az asztal teljesen ki van húzva, a leirt emelőberendezés a 2. és 6. ábrán látható helyzetet foglalja el, vagyis a (10) forgattyú közel függélyes helyzetben van. Mikor az (1) táblát be akarjuk tolni, a (11) forgattyút fölfelé forgatjuk, ezzel a két táblát fölemeljük (1. a 2. ábrán a (k) táblát pontozva a fölemelt helyzetben és az 5. ábrát). Ha az (1) táblát a (k) tábla alá teljesen betoltuk, a (18) golyók az (a) asztallap alá fogódzanak (1. a 4. ábrát) és ha most forgatjuk a (11) forgattyút tovább, az (a) asztallapot is fölemeljük, és a (k) és (1) táblákat együtt az (a) asztallap alá tolhatjuk. Mikor a (k) és (1) táblák teljesen be vannak tolva, a leirt szerkezet a (dx

) kereszttartó megfelelő kivágásaiban foglal helyet (1. a 2. ábrát). Ugyanennek az emelő szerkezetnek egy más kiviteli módozata a 8. ábrán látható. Ennél a kiviteli módozatnál a (10) forgatytyúra egy (22) görgő vau ágyazva, mely az (I) táblán függélyes síkban forgatható és a (k) tábla alá nyúló (19) görgőket viselő (20) emelőket összekötő (21) rúd alá fogódzik. A berendezés működési módja az első sorban leírtéval teljesen megegyezik, csakhogy itt golyós csuklók alkalmazása fölösleges, mert az emelők keresztirányú mozgást nem végeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás kihúzóasztalokon, nevezetesen egy berendezés a (p) asztallábak fölemelésére és leeresztésére, mely a hosszabbító táblák kihúzásánál és betolásánál automatikusan jön működésbe, jellemezve az (1) hosszabítótáblára ágyazott, (4) hasítékával a (p) lábak (2) csapjába fogódzó (3) szögemelő által, melyet az (5) rúd köt össze a (d) tartóra forgathatóan szerelt (7) vezetékben csúszó egykarú (6) emelővel. 2. Az 1. alatt védett újítással kapcsolatban egy berendezés a (k) hosszabbítótáblának illetve (a) asztallapnak a (k, 1) táblák betolásánál történő emelésére, jellemezve egy az asztal végéről működtethető, a rúgó hatás alatt álló és az (1) táblára szerelt (9) forgattyús-tengely és ennek (10) forgattyújára fekvő, ugyancsak az (1) táblára szerelt kettős paralellogramm által, melyet a (12, 13) forgattyús tengelyek és az ezeket összekötő (14, 15) kapesolórudak képeznek és mely a (16, 17, 18) részek által képezett golyós csuklókkal a (k) tábla illetőleg (a) asztallap alá nyúlik.