23037. lajstromszámú szabadalom • Rostélyzat kazántüzelésekhez
Megjelent 1901. évi deezeinber hó 9-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI 1|||[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 2:3087. szám. V/e/2. OSZTÁLYRostélyzat kazántüzeléshez. ULLE RICHÁRD KERESKEDŐ BOROSZLÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát kazántüzeléshez stb. való rostélyzat képezi, mely abban tér el más szerkezetektől, hogy a rostélyzatot nem egyes, a tűzfészek egész hosszában végig futó a fejvégüknél beágyazott pálczák alkotják, hanem rövidebb, lemez alakú tagok, melyek hosszában egymás után, nyereg módjára külön vas kereszttartókon ülnek. Mivel a fejvégek beágyazása elesik, a tűztél- teljes hossza előnyösebben kihasználható a szabad rostélyfölület által s az egyes rostélypáleza darabok oldallapjainak sajátos kiképezése következtében a beáramló elégési levegő ezélszerűbben elosztható, mint az ismeretes tüzelési berendezéseknél eddig lehetséges volt. A mellékelt rajzlap. 1. ábrája egy rostélypáleza két tagját mutatja oldalról nézve, a 2. ábra homloknézetet mutat, részben metszetben, a 3. és 4. ábra egy ilyen tagot fölülről, ill. íilúlról nézve tüntet föl, míg az ő. ábra egy módosított kiviteli alakot mutat, melynek (A-—B) vonat szerinti metszete a 6. ábrán látható. Az 1—4. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a rostélypáleza egyes (a) darabjai alsó részük közepén kivágással vannak ellátva s kivágásaikkal derékszögű keresztmetszettel bíró (b) kereszttartókat fognak körül oly módon, hogy az egyes (a) darabok kicseré-i lési vagy más czélokból könnyen kiemelj hetők. Az (a) rostélypáleza-darabok ékalakú ! keresztmetszettel bírnak úgy, hogy fölső | részük a legvastagabb s alúl legvékonyabí bak. Hogy az egyes darabok harántirányban kellő távolságban tartassanak egymástól, alsó kimetszésük kerületén megvannak erősítve, a hol ezen (e) vastagítások egymáshoz ütköző külső lapjai természetesen függélyesek és egymással párhúzamosak. > Ezen megerősítő dudorodások, melyek különben bármely megfelelő, két-két rostélydarab közé illő külön betét által is helyettesíthetők, fölső részükön tető alakúra vannak kiélezve s kellő mértékben alatta maradnak a rostélyzat fölső lapjának, hogy az egyes darabok fölső élei között elegendő szabad tér maradjon. Az elégési levegő elosztása, valamint annak az égő gázokkal a rostély fölött való összekeveredése ezen berendezésnél a lehető legtökéletesebb módon megy végbe, úgy hogy a különben el nem kerülhető füstképződés a minimumra csökken. Az által,
