23014. lajstromszámú szabadalom • Bevésett zár

Megjelent 1901. évi november hó 30-án. MAGY ggj ivIR. SZABADALMI Jgjm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23014. szám. VIJI/d. OSZTÁLY. Bevésett zár PBECUP JENŐ MŰLAKATOS BRASSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1801 junius hó 3-ika. A jelen találmány tárgyát képező bevésett zár bármilyen ajtónál alkalmazható s lényege abban áll, hogy egy vagy több ötlő egy-egy váltó közvetítésével közösen inozgattatik, mely ötlők egyike egy retesz által elzárható, s ezen helyzetében a többi ötlőket is zárva tartja. Ezen zárnál tehát az ötlők egyúttal a tulajdonképeni reteszek gyanánt is szolgálnak. A mellékelt rajzlap 1. ábrája a zárat belülről nézve mutatja elzárt ötlőkkel, a 2. ábra a zárlemezt, a 3. ábra szintén a zár belső nézetét tünteti föl, visszahúzott ötlőkkel, míg a 4. ábrán a nyomófej nézete, illetőleg I metszete látható. Mint látható, a zár két, (1) és (2) ötlővel bír, melyeknek fejei a (6) zárólemez megfelelő (4, 5) kivágásaiba nyomúlnak be. Ezen ötlők vezetése egyrészt a (7) peremre erősített (8) pántokban, másfelől pedig az által történik, hogy (9) hornyaikkal a (10) vezető peczkeken mozognak. A (11) dió (11a) karja ; az (1) ötlővel áll kapaszkodásban, míg (12) orra egy váltó (13) orrára támaszkodik, mely utóbbinak (14) karja a másik (2) ötlővel áll kapaszkodásban. Az ötlőknek a (16, 17) rúgók által eszközölt előre csappanásának a (10) peczkek szabnak határt. A (15) csapszög rögzíti a diót az ötlők előre csappanása után, mig ha az ötlők visszahúzattak, a (15a) kiemelkedés a dió visszaesését meggátolja. A (2) ötlő elzárására szolgáló (18) retesz a (19) kivágásába nyúló kulcs által a (20, 21) vezető tuskók között föl s alá mozgattatik s elzárja a (2) ötlőt oly módon, hogy a (22) toldat, midőn a retesz fölfelé mozdúlt, az ötlő mögé fekszik, s ennek a váltó általi visszahúzását meggátolja (1. ábra). Ennek folytán a váltó is rögzíttetik, s (13) orra a dió (12) orrára fekszik s ez utóbbinak mindennemű elfordulását megakadályozza, tehát az (1) ötlő visszahúzását is I lehetetlenné teszi, vagyis ha a (2) ötlő rögzítve van, az (1) ötlő sem mozoghat. Hogy a (18) retesz fölső vagy alsó állásában rögzíthető legyen, egy vagy több (a rajzlapon két) (23, 24) akasztó van rajta elrendezve, melyek a (26) zárfödelen megerősített (25) csap körűi forgathatók s (27) rúgók hatása alatt állanak, melyeknek szabad I végeit a (27) rúgó tekercsalakú végére támaszkodnak. Ezen akasztók fejei (28) ütközőkkel vannak ellátva, melyek a (27) rúgók hatása folytán az ötlő előretolt, illetve elzárt helyzetében a reteszen elrendezett (29) peczekre támaszkodnak, míg a retesz az 1.