23008. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható szesszel táplált vasaló

Megjelent 1901. évi november lió 30-án. MAGY. gg| Klli SZABADALMI jK

| HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 28008 szám. XVlII/a. OSZTÁLY. Szabályozható, szesszel táplált vasaló. KALMÁR GYULA SZESZGYÁRI IRODAFŐNÖK GYÖRÖTT. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 5-ike. Szénvasalókon és izzóvas betétű vasaló- > kon kívül eddig csak szesszel fűtött vasa- j lók vannak forgalomban, melyek azonban j sok tekintetben tökéletlenek. Nem szabályozhatók, tehát közepesnél nagyobb hőkifejtésre — pl. nedves ruha vasalására — nem alkalmasak. A lángok fölfelé csapnak, a vasaló alját csak közvetve hevítik; lobognak; az égéstermékek magas hőfokkal távoznak, a kezet sértik; könnyű, vagy bolyhos szövetet leperzselik. Meggyújtásuk és eloltásuk pedig nehézkes. Jelen találmánnyal mindezen hátrányokon segítve van. A mint a rajzból látható, a vasaló (A) alsó részéhez a fogantyút hordó (F) fölső lap, az (1, 2, 3) csavarokkal a (gy, gy) gyűrűk segélyével van erősítve. A gyűrűk egyúttal közbefogják a (b) bádoglemezt, mely az (F) lappal együtt egy zárt teret képez a (T) tartány számára. A tartány köröskörül és a (b) alja belső vagy külső felén (a) rossz hővezető anyaggal szigetelve van, hogy a tartányban lévő szesz előmelegítését mérsékelje. A (T) tartányhoz kapcsolódik a (g) gázosító cső, melyben végig sodronyszövet és azbesztszövet van, hogy a folyékony tüzelő anyag forrás közben ne bugyborékolhasson. A (g) cső az (e) égőcsővel az (sz) szabályozó i kupa végéhez illő (ü) ülőke nyílásán át közlekedik, másrészt (e) a (g)-hez a (p) j tömör peczekkel függeszkedik. A vasaló fölső és alsó része között (k) üres köz marad, a mi a szigetelést megkönnyíti. Az alsó résznek hátsó, nyilt oldalát (b) bádoglemez zárja el és ebben (ny) nyílás van a levegő bevezetésére. Az égéstermékek az (A) oldalainak fölső részén lévő (L) lyukakon távoznak. A vasaló működése a következő: (T) tartányt megtöltjük szesszel, vagy egyéb folyékony tüzelőanyaggal és abból néhány csöppet a nyitott (sz) szabályozón át az (A) lap (m) hátrafelé lejtős, homorú mélyedésébe engedünk, ós ott az (ny) nyíláson át meggyújtjuk. Ezen kezdeti előmelegítés után a (g) cső, melyet az eltávozó égéstermékek érnek, generátorként szerepel, és a további gázosítást folytonosan önműködően végzi. A gázok számára további vezetésül szolgál az (e) cső, melynek alsó felében lévő (1) kis lyukak úgy vannak elrendezve, hogy az égő gázok rézsútosan érik az (A) lapot (3. ábra) és azt közvetlen hevítik. Egyenletes lángelosztás kedvéért az (e) csőnek (el, e2, I e3) elágazása van. ' A szabályozás a kúpos végű, fönn csa-