22962. lajstromszámú szabadalom • Indítótelep-kapcsolás fölvonógépekhez

egyik javaslat szerint ezt az átkapcsolást, a mint a kisülés egy bizonyos fokig végbement, egy külön munkás végezi, egy másik javaslat szerint pedig az átkapcsolás, a mint az indító berendezést a megállító állásba vittük vissza, önműködően történik, úgy hogy a legnagyobb kisülést a következő elem szenvedi. A leírt elrendezésnek az a nagy hátránya, hogy az elem, illetőleg az elemcsoport átkapcsolását az alatt kell végezni, míg a telep áram alatt van, minthogy az elsődgép állandóan a telepre dolgozik. Oly elektromos fölvonógépeknél, melyeknél a fölvonást a két kötélág fölváltva végzi és melyeknél a holt tömegek kiegyenlítésére szolgáló emelőkarok fölváltva mozognak föl- és lefelé, azt a körülményt, hogy az egyik kötélágban föllépő húzóerő a másik kötélágban is okvetlenül létesít húzóerőt, arra hasznosíthatjuk, hogy a telep elemeinek kisütését az elemek átkapcsolása nélkül is egyenletesen végezhessük. A föladat megoldását az jellemzi, hogy mikor az egyik kötélág mozog fölfelé, a telep elemeit az egyik saroknál kezdve, egymásután kapcsoljuk be, mikor pedig a másik kötélág mozog fölfelé, az elemeket ugyancsak egymásután a másik saroktól kiindulva kapcsoljuk be. Minthogy az indításnál állandó áramerősséggel dolgozunk és a kasok ennek megfelelően állandó gyorsalással mozognak, az egyes elemek illetőleg elemcsoportok igénybevételét minden elmozdulásnál az 1. ábrán látható lépcsőszerű (a b c d e) diagramm ábrázolja. Ha az elemek száma végtelen, mi a határesetnek felel meg, a kisülést ábrázoló fölület az (f g h) náromszög (1. ábra). Világos hogy, mert a következő elmozdulásnál a lépcsős, illetőleg háromszögalakú fölület állása ellentétes, a két elmozdulás alatt a telep egyenletesen sül ki, mert a két háromszög összetartozó ordinátáinak összege állandó. Az indítóberendezést eme czél elérésére különböző módon kapcsolhatjuk. Egy kapcsolási példa a 2. ábrán látható, (i k 1 m n) jelzi az akkumulátortelepet, mely az I adott esetben négy csoportba van osztva, | (q) és (r) két sor kontaktussínt, melyek | fölött a két (o p) kontaktus mozog. Ezek a kontaktusok a fegyverzet, illetőleg fegyverzetek két sarkával vannak összekötve, Az (s) helyzet a megállásnak felel meg. | Ha a kontaktussinek és az egyes elemcso-I portok kapcsolatát figyelembe vesszük, azt I látjuk, hogy mikor az (o p) kontaktusok [ (s)-től (t) felé mozognak, az egyes elem| csoportokat az egyik irány felé haladva kapcsoljuk be és hogy ennek megfelelően, | a fegyverzet is az egyik értelemben fo: rog, míg akkor, mikor a kontaktusok (s)! tői (u) felé mozognak, az egyes elemcsoportokat az ellenkező irányban kapcsoljuk be és ennek megfelelően a fegyverzet is a másik értelemben forog. Az egyes elemcsoportok számát tetszőlegesen választhatjuk meg, azonkívül az elemcsoportokat alkotó elemek száma is különböző lehet. Ha pl. csak négy elemcsoportot alkalmazunk, az indítási ellenállásokat már igen tetemesen kisebbítjük, azonkívül az egyes elemcsoportok töltési viszonyait is négy elemcsoport esetében jóval könnyebben ellenőrizhetjük, mint több elemcsoport esetében, ezért előnyös, ha az elemcsoportok száma négynél nem sokkal nagyobb, különösen mert ekkor a kapcsoló szerkezet is jóval egyszerűbb. Különösen a telep sarkainál alkalmazott elemcsoportokat lehetőleg kis számú elemből állíthatjuk össze, mert akkor módunkban áll, hogy az indítás kezdetén egyideig igen csekély sebességgel végezzük az emelést. Ekkor azonban a telep két végén lévő (v w) elemcsoportok (3. ábra) nagyobb mértékben sülnek ki, mint a többi elem. Ez a körülmény nem okoz nehézségeket, mert egy kis áramátalakító, melynek három fegyverzetét a 3. ábrán (x y z) jelzi, ezeket az erősebb kisülésnek megfelelően utántölti. Továbbá arra is utalunk, hogy az egyes elemcsoportok bekapcsolásánál, nevezetesen ha eme csoportok nagyobb számú elemből állanak, hogy a hirtelen feszültségvál' tozásokat elkerülhessük, czélszerűen ellen-